Ismét suli.
''Szuper''.
Felöltöztem, megmostam az arcom, reggeliztem majd fogatmostam.
Báttyám, Dávid már kész volt.
Együtt indultunk meg az iskolába.
Az út csendesen telt.
Ide értünk. Na végre! Nem kell hallgatnom hogy Dávid pötyög valamit a haverjainak. Mert a telefont luxus lehalkítani úgy hogy legalább én ne halljam.
Mikor be értem a terembe Zozo már ott volt.
Sima fehér póló és egy szürke farmer nadrág volt rajta. A lábam egy adidas Superstar cipő volt ami elég réginek de jó állapotúnak tűnt.
-Szia!-köszönt majd leültem mellé-Nagyon csinos vagy ebbe a szoknyába-nyalta meg alsó ajkát.
Próbáltam figyelmen kívűl hagyni. Ám ezt ő nem hagyta.
- Hahóóó! Föld hívja Liát!
-Szia. Megérkeztem, itt vagyok- szóltam nevetve. Nem tudom miért nevettem rajta. Egyszerűen viccesnek találtam.
Becsöngettek. Az óra unalmasan telt. Feleltem és 5-ös lett a tanár nagy meglepetésére.
És már ki is csöngettek!
Lementem a büfébe venni magambak egy szendvicset. De nagy ''szerencsémre'' ott volt Zozo is. És ki gondolta volna pont elöttem.
Ő egy kávet kért.
-jó napot! Egy sonkás szendvicset szeretnék!- kértem a szendvicsemet a büfés nénitől.
Nem volt nálam annyi amibe kerűlt.
-Hagyd csak! Kifizetem- szólt mellőllem egy hang ami Zozoé volt.
-Nem kell. Megoldom.- mire ezt kimondtam Zozo már ki is fizette.
''De jó''még tartozok is neki. -Köszi
de én is megoldottam volna.
-Hát mostmár mindegy- szólt Zozo és elég látványosan megnézte a fenekem.
Vége lett az óráknak. Elindultam haza.
Anyának elkellett utazni mert a nagyim beteg.
Ettem majd akartam föl menni a szobámba, de egy kezet éreztem a derekamon. Nagyon megilyedtem de utána kapcsoltam hogy Dávid már itthon van. Fordultam volna hátra mikor észrevettem hogy Dávid éppen jön le a lépcsőről. Megfordultam és ki volt ott? Na ki? Hát Zozo.
-Te mit csinálsz itt?- kérdeztem mérgesen.
-Lia nyugi, egy haverom és elhívtam- válaszolt Zozo helyett Dávid. Felmentem a szobámba, letettem a cuccom és elmentem sétálni. A parka volt egy baráti banda (?) féleség. Szimpatikusnak tűntek. Összeszedtem minden bátorságomat és oda mentem hozzájuk. Volt ott egy lány és kettő fiú.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Szia-köszöntek vissza szinte egyszerre. Utána még egy kicsit beszélgettünk és nagyon aranyosak voltak. Az egyik srác egész helyes volt. Megbeszéltünk holnapra egy találkozót. Már nagyon várom.
Haza mentem és Zozo még mimdig ott volt. Dávid azt monda hogy itt alszik. Na, még csak ez hiányzott!
