Prológus

30 0 0
                                    


Az angyalok mindig is elérhetetlen dolgok voltak a halandók számára. Földi ember fel sem érhette ésszel ezeknek a lényeknek a létezését, nem tudták maguk körül érzékelni őket, még akkor sem, amikor ott álltak az emberek előtt húsvér megtestesülésükben, pompás glóriájukkal a fejükön, hatalmasra tárt szárnyaikkal. Ezeknek a csodás teremtményeknek év milliókra nyúlik vissza a történelmük, arra az időre, amikor még csak eme fenséges, intelligens lények mászkáltak mezítláb, háborítatlanul a Földön. Az angyalok vigyáztak az állatvilágra, a természetre, sosem avatkoztak bele a körforgásba, olyannak fogadták el a világot, amilyen. És ez így jó is volt nekik, ám mindenhol akad olyan, akinek valami igencsak szúrja a szemét.

Az angyalok világának az őrzője, Mihály arkangyal hét testvérével együtt uralkodott, és vigyázott népére, békében éltek egymással, harmóniában a természettel, amikor egyik fivére fellázadt ellene. Lucifer máshogyan látta a világot, ő olyannak látta, amilyen, tele igazságtalansággal, kegyetlenséggel, és ignoranciával. Ő volt az első, aki fellázadt Mihály arkangyal ellen, és szította népét sokszor tévesen terjesztett rágalmakkal. Nemsokára eljött az idő, amikor Lucifer elérte a célját, és nemcsak az angyalok között volt széthúzás, hanem a testvérek között is. A két oldal között lázadás tört ki, majd polgárháború, amiben Lucifer győzedelmeskedett, ezzel a Mihály oldalán megmaradt angyalokat és megmaradt öt testvérét egy másik világba száműzte. Lucifer immáron egyedül uralkodott a Földön megmaradt népe és két testvére felett.

Hogy megtartsa uralmát, és erejét, Lucifer a tiltott erők egyikéhez folyamodott, amivel halottakat lehetett visszahozni a másvilágról, hogy népe szemében még hatalmasabb legyen, de mivel már nem rendelkezett angyali erejével, a próbálkozás kudarcba fulladt, s a most már élő halottak démoni kinézetükkel ijesztegették az embereket. Mihály arkangyal és testvérei tétlenül nézték végig azt az öldöklést, és vérengzést, amit a démonok műveltek Lucifer megmaradt népével, míg Lucifer egyedül próbálta meg felvenni a harcot, és helyrehozni azt, amit elrontott. Későn történt. Az arkangyalok végül csak akkor avatkoztak be, amikor látták, hogyan kezd el pusztulni a természet és az állatvilág egyetlen egy baklövés miatt. Habár az angyalok már másik világban éltek, láthatatlanul, még mindig óvták és figyelték a Földet. Mihály tisztogató háborút indított, melynek végén Lucifert és démonjait az alvilágba száműzte, és gúnynévként a Mundus nevet adta testvérének, majd lezárta a portált azoknak a démonoknak a vérével, akiket Mihály megölt. Mundus most már egyedül maradt lényeivel, megfertőződött embereivel, és hű segédjével, akit Spardanak hívtak. A Föld megmaradt Mihály két testvérének, Raguélnek és Ramiélnek, akik megadták magukat a háború végén, s így nyertek megbocsátást, ám sosem térhettek vissza az angyalok közé. Mihály büntetésből elvette szárnyaikat, és angyali mivoltukat, hogy ezentúl halandó emberekként éljenek tovább, ám megígérte fivéreinek, hogy le fog rájuk tekinteni, és sose hagyja védtelenül népüket.

Így ezután létrejött az egyensúly az emberek és az angyalok világa között, miközben az alvilág fortyogott, és kitörni készült. Mundus, az alvilág uralkodója valahogyan igába hajtotta a démonokat, és elérte az évek alatt, hogy engedelmeskedjenek neki. Mire Mihály az alvilágba száműzte testvérét, addigra Lucifer minden sötéterőt elsajátított és megszerzett magának, így tudott elmét kölcsönözni démonjainak és így tudott hadsereget kiépíteni maga köré. Amikor már elég erősnek gondolta magát Mundus, és rájött, hogyan nyisson portált az emberek világába, kiküldte harcosait, hogy bosszulják meg fivérei árulását, és döntsék romba a Földet.

A megmaradt két testvér, Raguél és Ramiél a végsőkig kitartottak, hogy megvédjék birodalmukat, legidősebb testvérük segítségével. Mihály időben érkezett maroknyi katonájával, hogy visszaverjék a démoni hadsereget ugyanabba a lyukba, ahová száműzte őket. Ezúttal Mihály szenvedett volna vereséget, hiszen Mundus jobbkeze, Sparda kétszer annyira erősebbnek bizonyult, ám a démon férfi átlátta a helyzetet, és elismerte, hogy az értelmetlen vérontásnak nincs értelme, se haszna. Hiszen hogyan akar valaki úgy átvenni egy birodalmat, ha azt előtte lerombolja, az embereket pedig megöli? Kivel építteti újra a világot? Kin fog ezután uralkodni? Sparda letette a kardját, majd alkut kötött Mihállyal, hogy segít legyőzni Mundust, és bezárja az alvilág kapuját, cserébe otthont kér a Földön, mivel kitaszított lesz.

This is your legacyWhere stories live. Discover now