Képzeld el

2.

Előző rész vége: "...Amíg itt vagyunk, szeretném magam jól érezni, mert nem tudom, hogy tudok-e jönni még a nyáron, mert le kell dolgoznom a kötelező 140 órámat. Ha Patrik van nálunk, az megoldható, de nem tudom, hogy lesz a nyár többi része."

- Nem szólok neki, de ígérd meg, hogy megpróbálsz pihenni, és ha nem múlik el jövő hét szerdáig, elmész orvoshoz!

- Megígérem.

Utol értünk titeket, éppen egy pincérlánnyal beszéltél, és ahogy elnéztem, tetszett neki, amit lát. Melléd léptem és egy puszit nyomtam az arcodra. Te rám mosolyogtál és megfogtad a kezem. A csajnak megakadt a szó a torkán, de hamar összeszedte magát és folytatta a mondókáját, aztán az asztalunkhoz kísért minket. Melléd ültem, velem szemben anyud, mellette a férje foglalt helyet. Hozott négy étlapot a lány, amiknek a hátuljában volt az itallap. Én zöldalmás limonádét kértem, te fantát, anyud vizet, a férje pedig egy korsó sört.

- Köszönöm, adok egy kis időt az ételválasztáshoz. - mondta mosolyogva az unszimpatikus kis csitri. Alapból szép arc, de egy kiló vakolat a fején, szőke mellig érő haj, barna szem, magas vékony testalkat. Talán 18 körül járhatott. A pincérkedéshez jól értett, de nem tudta leplezni a belülről fakadó kurvásságát. Tipikusan az, akitől minden lány félti a barátját, mert hiába szereti a barátnőjét a srác, ez a csaj képes olyan mértékű testi vonzalmat ébreszteni a fiúkban, amitől lehetetlen nem elgyengülni. Vettem egy nagy levegőt és megfogadtam magamban, hogy ha kelleti magát neked, én megtépem és a hajánál fogva rángatom ki a rákba. Ezt érzékelted és ugyan azt a módszert alkalmaztad, mint én nálad a kocsiban. Elkezdted simogatni a combom. Annyi különbség volt köztünk, hogy a te tenyered a sokkal nagyobb, mint az enyém és te a combom felső részére tetted a kezed, amíg én térded fölé kicsivel. A légzésem kezdett rendszertelenné válni, végül lejjebb csúsztattad a kezed a combom közepére és nagyon lassú körökkel elkezdtél felfelé haladni ismét. Élvezted, hogy így reagálok az érintésedre, kedvedre játszadozhattál. Legszívesebben levegő után kapkodtam volna, de próbáltam türtőztetni magam. A pincércsaj hozta az innivalókat, nem tudom csinált-e valamit, pedig esküszöm arra akartam koncentrálni, hátha megtéphetem, de a kezed teljesen lekötötte a figyelmem. Anyudék csak felpillantottak az étlapból az italok érkezésére, aztán keresgéltek tovább. Egy mosolyt sikerült kierőszakolnom magamból, amin viszont én is meglepődtem az-az, hogy nem volt gyilkos a mosolyom, pedig a csajra mosolyogtam. Ő is elég rendesen meglepődött. Könyörgő tekintettel rád néztem, de te elégedett mosollyal a képeden, megcsóváltad a fejed. Már gyorsabban vettem a levegőt. Egyre erősebben próbáltam másra koncentrálni, például a fehér függönyre vagy a vöröses-lilás asztalterítőre. Hát nem jött be, úgyhogy ittam pár kortyot, aztán az ölembe ejtettem a kezeim. A bal oldaladon ültem, ezért a jobb combom piszkáltad, de lassan oda jutottunk, hogy a térd alá érő szoknyám alja jóval a térdem felett volt. A jobb kezemmel lehúztam a szoknyám, aztán megfogtam a kezed és a saját öledbe tettem. Rákulcsoltad az ujjaid az enyémekre és nem engedted, hogy elhúzzam a kezem. Bal kézzel kinyitottam az étlapot és nézegetni kezdtem. Közelebb húzódtál hozzám, együtt néztük, hogy mit együnk. Rántott sajtot akartam enni rizzsel, de a sajtot nem engedted volna, úgyhogy maradt a rántott csirke. Anyud sorolni kezdte mit kér enni, nekem eszembe jutott, hogy mi lehet este. Izgulni kezdtem. Megszorítottad a kezem, hirtelen azt sem tudtam mi van, aztán leesett, hogy valószínűleg mindenki kért, mert a pincér csaj is engem nézett.

- Mit kérsz enni? - kérdezted.

- Ja. Öhm, rántott csirkét szeretnék rizzsel.

- Rendben, köszönöm. - mondta a csaj illedelmesen. Nézett még pár pillanatig, aztán elsétált. Anyud és a férje beszélgetni kezdtek, te halkan megkérdezted, hogy min gondolkoztam, mert olyan kétségbeesetten néztem magam elé, hogy megijedtél. Nem akartam elmondani, úgyhogy csak mosolyogva annyit mondtam, hogy semmin. Láttam, hogy nem igazán hiszel nekem, de nem erőltetted, hogy elmondjam. Láttad, hogy valami nem oké, de nem kérdezősködtél, csak megpusziltál. Én szájon pusziltalak válaszul, aztán előre fordultunk. Anyud férje megkérdezte, hogy mit tervezünk a hét maradék egy napjára.