Embraces Of The Vampire

Episode 02

Nem akart felébredni és kitépni magát a kényelmes érzések közül. Még várt valamire. Minden bizonnyal csak álmodja az egészet és nem akar feleslegesen éjszakázni, hogy a professzor aggódjon érte, ahogy nemrég is. Érezte, hogy valaki remegő kezekkel lehúzza róla a takarót, majd feltolja a derekáig a hálóinget. Meleg és nedves ajkak tapadtak a nyakára, amitől felsóhajtott. Fogak értek finoman a bőréhez, amiből tudta, hogy egy vámpír az. Még sosem álmodott ilyet ennyire élethűen. Teste szinte énekelt a karjaiban és alig várta, hogy tovább mehessenek. Azok a meleg ajkak lejjebb vándoroltak a nyakán, majd hálóingét két kéz a nyakáig tolta és célba vette a melleit. Nyelv körözött gyengéden a mellbimbóján és ő felnyögött, elárulva, hogy mennyire élvezi. Mélyebben nyögött fel, amikor egy kéz elindult a bugyija felé, hogy jelezze, ott is szeretné a törődést. Úgy mozgolódott, becsússzon a combjai közé és akkor fejét hátra vetve adott hangot annak mennyire élvezi. Amint megérezte, hogy kellően nedves, lerángatta róla a bugyiját, befeküdt a combjai közé és elhelyezkedett köztük. Beharapta alsó ajkát, amikor a makkja hozzáért a bejáratához. Feljebb emelte a csípőjét, hogy jelezze és akkor megtörtént. A vámpír csípője előre lendült és fejét a párnán hátravetve élvezte ki az első lökést.

Egy éles fájdalom hasított a nyakába és valami meleg folyt le a nyakán. Egyáltalán nem érezte magát biztonságban, ráadásul valaki akarata ellenére vette a vérét. Vágyán nagyon gyorsan felülkerekedett védőösztöne és lelökte magáról. Arra riadt fel, hogy még mindig sötét van. Ezek szerint nem sokat aludhatott? Ránézett a telefonjára és akkor látta, hogy végigaludt több, mint huszonnégy órát. Gyorsan felöltözött és elindult gyalog a városba. Többször átfutott az agyán, hogy felhívja a többieket és néhányat maga mellé kér, de aztán eszébe jutott, hogy a magány miatt egyezett bele a dolgokba. Pont a legjobbkor csörrent meg a mobilja.

- Szia. - Köszöntötte menyasszonya. - Minden rendben? - Még mindig meglepődött rajta, ha megérezte, hogy magányos vagy baj van.

- Persze. - Hazudta. - Veled?

- Jan, ne terelj! - Korholta le. - Érzem, hogy valami baj van.

Abban a pillanatban megadta magát és előadta azt, ami miatt kiborult. - Nincs baj, csak magányos vagyok. - Jessica hallgatott. - Ez az első alkalom, hogy nincs közülünk senki körülöttem. - A sírás kezdte fojtogatni. - Most minden annyival nehezebb.

- Csak kérned kell és odamegyünk néhányan. - Ajánlotta fel a lehetőséget.

- Komolyan gondolkodom Patrick ajánlatán.

Jessica nagyot sóhajtott a vonal végén. - Keress barátokat vagy csinálj akármit, de légy önmagad! - Hallhatóan nagyon aggódott érte. - Az nem megoldás, hogy teljesen feladod azt, aki vagy!  - Ellenkezni akart, de megállította egyetlen mondattal. - Ő sem így akarná. - Akkor értette meg, hogy igaza volt. Nehéz csend ült közéjük és megkönnyebbült, amikor végre témát váltottak. - Hogy haladsz a könyvvel?

- Sehogy. - Sóhajtotta nyűgösen. - Nem tudom kiről megmintázni a szexi vámpírt, akivel álmodom néha.

- Találkoztál már a híres professzorral? - A mondatra halkan kuncogni kezdett. - Milyen?

- Elragadó, kedves, érdeklődő, szenvedélyes és nagyon szexi. - Szinte belepirult a felsorolásba.

- Eljátszottál már a gondolattal, hogy milyen lenne vele?

Érezte, hogy valahonnan figyelik. - Ki nem? - A mondat után kuncogni kezdett. - Csak a tanárom, semmi több. - Megforgatta a szemeit. - Ami a Mitológiát illeti, szívesen tanulnék tőle többet.

- Ezt most komoly? - Egy kis felháborodást vélt felfedezni a lány hangjában. - Ilyenkor képtelen vagyok megérteni téged! - Már várta, hogy kifejtse miért. - A tanulás helyett inkább a dugással kellene foglalkoznod! - Sóhajtott egy nagyot. - Legalább vedd fontolóra, hogy néhányszor lefekszel valakivel. - Hangosan fújtatott, hogy jelezze mennyire kényelmetlen neki a téma. - Csak gondold át. Ha nem a professzorral akkor valakivel akihez vonzódsz.