-Jaj ne nézz hülyének , te is ott voltál a sulinkba !
-Mi?? Tessék ??hol?
-Ne játsz itt a hülyét Kirishima . Ha erre nem emlékszel akkor arra sem amit nekem mondtál ? ...
-Nem ... Nem emlékszem .
-Najo vége én itt ezt befejeztem ... Mondod , hogy nem emlékszel , na persze .. Húzz innen !!!! Rám csapta az ajtót .
B-Bakugou ?
-Azt mondtam húzz innen . Ne lássam a pofád !
Na erre a mondatra sírva rohantam ki Bakugoujék házából .
-Eijir...
Legszívesebben addig szaladtam vólna míg talpon állok ... Bementem a házamba leraktam a kapatom cipőm és bementem a fürdőbe , bele néztem a tükörbe ... Hol .... Mégis .. Hol .. Basztam el ezt .... Az egészet .
Beslatyogtam a szobámba és lefeküdtem az agyamra . De akárhogyan próbáltam el aludni nem ment . Lógtam a suliból ,gyógyszert szedtem , nem mentem az uzcára , nem beszéltem senkivel . Nem ittam , nem ettem , nem aludtam .... Ám egynap úgy gondoltam .... Semmi ertelme nincs már az életemnek , elvesztettem azt akit a legjobban szerettem . felmentem a háznak a tetejére és ki álltam a szélére ... Ugy gondoltam leugrok de ... nem álltam készen , hogy eldobjam az életem a lábam reszketett a kezem meg szorosan tartotta a korlátot .
Bakugou szemszöge :
Úgy gondoltam pár hét után meglátogatom Kirishimát mert .. Meg akarom vele peszélni ezt az egész dolgot .
Kirishima? Csöngetek az ajtaján majd mikor bekopognék látom , hogy nyitva van az ajtó .
Hmm vajon nincs itthon ?
Hé Kirishima .
Megnéztem a szobáját és ami ott volt ... Dobozos gyógyszerek halmaza és olyan büdös volt .... Ne kirishima ..
Gyorsan megnéztem a tetőt is mivel nyitva volt az ajtó így csak egy dologra tudtam gondolni : Öngyilkos akar lenni . Gyorsan felfutottam es igazam volt Kirishima ott állt kint a tető szélén
-K-kirishima .. Azonnal szálsz le onnan !
-B-B-bakugou??? .Nézett rám és csak a kicsit szememben újra előtörtek a könnyek .... Minek ?? Hogy utánna újra elmenj ?? Hogy itt hagyj ... A padlón ?? ... Szeretsz még egyeltalán ?????
-Nem Tudom ... Kérlek Kirishima gyere le onnan nyújtottam a kezem felé .
Kirishima szemszöge :
-Szeretlek ..... Sajnálom .
Becsuktam a szemem és elengedtem a korlátot és a lábam sem remegett .
---The next day--
Hallok néhány suttogást , ezért kicsit felnyitom a szemem . És .... Mindenki az ágyam mellet állt és susorogtak . Ebből csak Bakugout szűrtem ki .
-B-Bakugou ? Ez a menny ... Még itt is Bakugou van ....
KIRISHIMA!!! Erre mindenki jo szorosan megölel .
-Úgy örülünk , hogy jól vagy .
-Egy kicsit magunkra hagynátok minket .
-Kirishiam .... Kérlek beszéljük meg ezt a dolgot .... Te tényleg nem emlékszel semmire arról a napról ? Amit csináltál és amit mondtál arra sem ?
-nem ... Már mondtam , hogy nem .
Akkor az a fiu....Neki az volt az ereje ..... Hipnótizálás . Szóval ezért nem emlékszel arra amit mondták .
-És ... Mit mondtam ?
-Nem... Sőt inkább idegesít ! De ... Beveszi amit mondok neki , milyen kis naív ! .... Ezt mondtad akkor .
-De ... én ilyet soha nem mondanék ... Soha ! Hiszen én .... Szeretek , mindenkinél jobban ! Sajnálom , Nagyon sajnálom . Az én hibám !
Jó szorosan megölelt Bakugou majd ezt súgta a fülembe : Nem ... Erről te nem tehetsz ! ... Nem a te hibád volt . És ... Tudod ... Én ... Szeretlek . Avval megcsókolt .
-Még pár napig bent kell maradnod a kórházban megfigyelések miatt de ... Ne aggodj pfobállak meglátogatni téged minden nap .
-Köszi , Imádlak mondtam majd utánna megcsókoltam .
-Én is ! Uhh szerintem ma itt fogok veled aludni
-Ez az . Gyere ide nyugodtan mellém .
Bakugou befeküdt mellém , en jo szorosan megöleltem hátulról és úgy aludtam el .
