A drogdiller

2

-Titkosügynökök, ugye számíthatok a segítségükre??

A szüleimmel, és a nagyobb tesómmal egyszerre bólintunk.
- Helyes!! - szólal meg újra a férfi, majd pár lapot tol az asztalon felénk.
- Egyenlőre ennyit tudunk róla.
Mivel több példányban van kinyomtatva a szöveg, ezért a kezeim közé veszek egyet, és elmélyedek a sorokban.
- Mint láthatják egyenlőre nem tudjuk hogy néz ki. Mivel teljesen friss húsról van szó, ezért még nincs bent a rendőrség szerverében. Egyetlen egy nyomot tudok önöknek mondani amin el tudnak esetleg indulni. A fiúra, vagy férfira úgy bukkantunk rá, hogy egy fiatal lányt heroin túladagolás miatt a kórházba szállítottak. Mikor még nem volt teljesen éber, ezt a nevet mondta felhangosan maga elé. Idézem: ,,Matthias Colins tehet erről"
A lányt két nap múlva fogják kiengedni a Forever Kórházból. Ha beszélni szeretnének vele, nyugodtan menjenek. Minden rendben Emily?? - fordul hirtelen felém
- Persze, csak mintha ezt a nevet már hallottam volna. Nem vagyok benne teljesen biztos, de remélem az emlékezetem nem csal. - teljesen elmélyedek.
- Kérlek tájékoztasd a családod, ha esetleg eszedbe jut. Ez nagyon fontos!!
Csak bólintok. Mivel nem tudunk még a személyről sokat, ezért hamar felállunk, és hazamegyünk. Otthon megnézek egy filmet, majd társasozom a kisebb tesóimmal. Gondolataim egész végig a drogdiller körül forognak. Ha jól emlékszem ma hallottam a nevet. Ekkor hirtelen eszembe jutott. Az egyik osztálytársamat hívják így. Mivel még nem tudom biztosra, hogy melyik osztálytársamról van szó a csodálatosan pocsék arcmemóriám miatt, ezért egyenlőre hallgatok. Holnap megpróbálok utána járni. Az este többi része nyugodtan telt, így nem szeretnék arról beszámolni, mert félek, hogy unalmasnak találnátok.

A küldetés miatt másnap reggel újult energiával lépek a terembe. Mosolyogva lehuppanok Moly mellé, és valami értelmetlen témáról kezdünk beszélni. Csengetnek, és be is lép a terembe a történelem tanárunk. Mivel a jelentés szerint senki nem hiányzik, ezért elkezdek körbenézni a teremben, és megjegyezni az arcokat. A szemem épp egy világos barna hajú, gyönyörű zöld szemű, eszméletlen helyes srácra kúszik, aki erre rám kacsint. Gyorsan elkapom a fejem, nehogy meglássa, hogy elpirultam. Moly persze észrevette a hirtelen mozdulatom, és látta is a piros arcom, így kapok tőle egy huncut mosolyt. Hirtelen egy kis papír csúszik elém, Moly gyönyörű kéz írásával. "Jól láttam hogy elpirultál?? Szünetben majd kibeszéljük a fiúkat.😉"  Csak ránézek és megforgatom a szemem, miközben eltátogom neki hogy oké.
- Metzger kisasszony!! - csattan a tanárnő hangja - ennyire érdekes az anyag?? Ha hozzászólni valója van, kérem az egész osztállyal ossza meg, ne csak a padtársával.
Aprót bólintok és behúzom a nyakam. Körbe nézek, hogy mennyire sikerült a tanárnak megaláznia, hátha ki tudom venni a tekintetekből. Senki nem figyel rám. Úgy tűnik elég hamar túlléptek az egészen. Csak a helyes fiú néz rám, és megrovón a fejét rázza, persze egy apró félmosoly azért bujkál a szája sarkában. Szerencsére hamar kicsengetnek, így el tudjuk kezdeni a csajos társalgásunkat.  Sajnos a cuki srác nevét Moly sem jegyezte meg, így nem tudtam meg hogy hogy hívják a gáncstalan lovagom.

————————
Sziasztok!! Meghoztam az új részt. Remélem tetszik. Hamarosan hozom a következőt! Legyen kellemes napotok!
Olívia