Ellentétes pólusok ✔️

27

Leo

- Persze, segítek összeállítani egy étrendet, amivel megszabadulhat pár centit... - lendül bele a magyarázásba, de hirtelen torkán akad a szó.

Figyelem, ahogy lassan becsukja a száját, elkerekednek a szemei, majd próbál úgy elhelyezkedni, hogy az ajtón épp belépő emberek ne lássák.

- Hé, minden oké? - kérdem tőle aggodalmasan. Amióta ismerem, még sosem viselkedett ennyire furcsán.

- A picsába! - suttogja ingerülten.

Nem tudom, mi zaklatta fel ennyire, de az biztos, hogy a hátam mögött van.

Lassan fordulok meg. Csak annyit látok, hogy az egyik futár srác jött meg, és a pincérnőtől kéri el az elkészült ételeket, hogy kiszállíthassa.

- Légyszi ne bámuld ennyire - kérlel Minnie Egér hangon. Magamban megmosolygom a dolgot, de igazából elgondolkodtat a dolog.

- Ki ez a srác? - kérdem tőle, miközben visszafordulok.

Két kezébe temeti az arcát, lassan súrolni kezdi. Ideges, látom rajta. Az is feltűnik, hogy nem szívesen beszél a dologról, mert közben mind azt mormolja magában: „ez nem lehet igaz!"

- Egy seggfej.

Szerintem nem ő az első, akit egyszerűen leseggfejez. Ha Nora értékrendje szerint kéne kategorizálni az embereket, 90%-uk a seggfej kategóriába tartozna.

- Egyre kíváncsibb vagyok - mosolygok rá.

- Hiába vagy, még nem állunk olyan közel egymáshoz, hogy elmondjam neked - makacsolja meg magát.

Te akartad!

Lassan közelebb hajolok hozzá. Ezzel a tettemmel rendesen meglepem, hiszen lefagy. Konkrétan még a levegő is a tüdejében reked.

Óhó, imádom, hogy ilyeneket váltok ki belőle!

- És most? - kérdem egy féloldalas mosollyal megspékelve.

- Ha azt szeretnéd, hogy pofán vágjalak, akkor maradj így még egy percig - mondja zavarodottan, mire ejtek egy kaján mosolyt felé. Kétségem sincs afelől, hogy kezdem betörni a vad musztángot. - Még egy ilyen mosoly, és megcsaplak!

Felnevetek. Ez a legjobb fenyegetés, ami telik tőle? Ez aranyos!

A pincérnő abban a pillanatban jelenik meg az asztalunknál a rendelésünkkel. Leteszi az asztalunkra, majd jó étvágyat kívánva el is tűnik, hogy a többi vendég igényeit is kiszolgálja.

Nora-ra néztem, aki akkor vette a villáját a kezébe, hogy egy falatot tegyen a szájába. Szinte elvarázsolva nézem, hogy végrehajtja a mozdulatokat, miközben azt kívánom, bár én lennék a falat helyében. Miket beszélek? Teljesen kikészít ez a nő! Még sosem akartam egy nőt sem ennyire megcsókolni, mint őt, de tudom, hogy még nem bízik meg teljesen bennem, és az eddig kialakított képét rólam sem szeretném lerombolni, ezért nem lépek. Még.

- Ha továbbra is így bámulsz, tuti leeszem magam, szóval hagyd abba kérlek! - szól rám aranyosan. Elkapom a tekintetem róla, megrázom a fejem, majd én is nekilátok enni.

Közben rá-rápillantok. Egy-kétszer észreveszem, hogy idegesen keresi szemeivel a srácot, de ő már rég lelépett.

- Figyelj - töröm meg a csendet. - Látom rajtad, hogy zavar valami. És mivel most nincs itt Judy, akinek elmondhasd ezt a felzaklató történést, szóval feláldozom a férfiasságom, és lelkizek veled - sóhajtok nagyot. Tényleg bármit megtennék, hogy megbízzon bennem.

Ebben a pillanatban két dolog is történt. Nora villája hangos koppanással földet ért, és ő maga egetrengető nevetésben tört ki. Tudjátok, van az a mém, hogy milyen a normális lányok nevetése, és milyen a többieké, de nem gondoltam volna, hogy Nora ilyen esetben még a kivételt is lekörözi.

- Ez egy igazán nagylelkű felajánlás a részedről, de még túl korai lenne veled megbeszélnem az ilyeneket - törli meg a szemeit a lány. - Visszatérve az azelőtti témánkra, mondd meg Amber-nek, ha van négykor ideje, jöjjön be az irodámba, és mindent megbeszélünk.

Mindig elcsodálkozom a nőkön. Olyan hirtelen képesen témát váltani, hogy mi férfiak csak kapkodjuk a fejünket!

Elnézést kérek tőle, előveszem a telefonomat, majd írok a menedzseltemnek, hogy négykor legyen a nutricionista irodájában, mire egy rendbent kapok válaszként.

- A délután áll-e még? - kérdem tőle bizakodva, hogy nem felejtette el a húgommal való találkozást.

- Persze, de nem kellett volna már most érte menj? - kérdi gyanakodva.

- Amekkora forgalom van a városban, nem értünk volna vissza idejében, ezért szóltam neki, hogy csak munka után hozzuk el.

Vállat ránt, majd tovább eszi a rakott zöldségeket, amit rendelt, így én is kénytelen vagyok visszatérni a majdnem kihűlt steak-emhez.