sigh

second

sajnálom ezt a hosszú kihagyást, btw sietek a folytatással, love ya all

🌧️

- Ari, te akkor utolsó leszel, rendben? - nézett rám Elena, aki a ruhatervező. nagyon régóta benne van a szakmában, már a negyvenet tapossa lassan. és én is elég régóta ismerem, nem egyszer dolgoztam már vele együtt. remek ember, és iszonyat jól ért a divathoz.

- persze. - húsz perc múlva, következtem én. volt egy elképzelésem, amit Elena nagyon hamar megfogott és véghez is vitt. teljes mértékben egy hullámhosszon vagyunk, ha munkáról van szó. nos, következett az a probléma, hogy az még oké volt, hogy én csináltam a képeket a többiekről. de rólam..? és ekkor legnagyobb meglepetésemre az a srác, aki... Hailey-val együtt van (legalábbis a tömérdek csókcsatából ezt vontam le), mellém lépett, és a kezemből elvéve a gépemet mondta, hogy szívesen megcsinálja a képeket. ezen nagyon meglepődtem, de nem csak én. barátnője tátott szájjal nézte, ahogy a barátja a testrészeimet borító ruhaanyagot fotózgatja. - köszönöm a segítségedet... - egy halvány mosollyal fordultam induláskor a fiú felé, aki biccentett egyet, majd faképnél hagyott, és a barátnőjéhez sietett, akivel eléggé kinyilvánították, hogy szeretik egymást. egy prüszkölés után megfogtam a maradék cuccomat és a kocsihoz igyekeztem vele. a csomagtartónál állt Noah, és egyből segített mikor meglátta hogy szenvedek.

- köszönöm a mai segítségedet. - öleltem meg a vörös hajú lányzót.

- én köszönöm, hogy veled tarthatok ilyen helyekre. nagyon hálás vagyok neked, hogy ezeket mind átélhetem neked köszönhetően. - egy mosollyal nyugtáztam, hogy jól érezte magát ma. nehéz családi háttere van, és én mindenben szeretnék neki segíteni, amiben tudok.

- ne rohanj el, honey. ez a tied. - kutakodtam a táskámban, majd annak a legmélyén (nyilván) megtaláltam a keresett borítékot. kezébe nyomtam, majd gyorsan elköszöntem tőle, még mielőtt megnézi, hogy mi is van benne, és vissza adja.

a hazautam unalmasan telt, viszont örülök ha mielőbb az ágyamban lehetek. ma még lesz egy fotózás, amit elvállaltam. egy énekes és annak barátnője.

hazafele menet sokat gondolkodtam. amúgy is mindig túl szoktam gondolni mindent, de ezt a helyzetet most különösképpen túlgondoltam, ugyanis fejben már a lánykérést is megterveztem, amit valljuk be nem is nekem kéne, de ott volt előttem a kép, ahogy állunk az Eiffel torony tetején, és csak mi vagyunk ott, a szerelem csodás városában, majd egy romantikus vacsora után beszélgetés közben megkéri a kezem... vagy például egy sima reggel, amikor mi ketten vagyunk csak, és egy reggelivel, vagy egy édes csókjával kelt fel. oh my God, najó. barátnője van. akivel szeretik egymást. igen, meg hát, végül is, lehet az esküvő után nem is fogom látni ezentúl. sőt, tuti biztos.

a stúdióba beérve, leadtam a kocsim kulcsát, majd megkaptam a szokásos epres shakemet az asszisztensemtől. miután megnéztem pár kollégámat és váltottam velük pár szót, felmentem a saját részemre, ami nekem amúgy mai napig fura, hogy csak az enyém. van három-három sminkes, és fodrász. minden nap mást hívok be, mert egy nap alatt akár van, hogy negyven-ötven sminket, vagy frizurát is meg kell csinálniuk, ami tudom, hogy nehéz lehet nekik, így ezt találtam ki megoldásnak.

gyorsan átöltöztem az egyik öltözőben egy kényelmesebb szettbe, viszont lábbelit nem vettem fel, mert már nagyon fájt a bokám a magassarkútól, így csupasz talppal futkároztam egyik helyről a másikra, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. még volt fél órám, úgyhogy válaszoltam pár emailre, hívásokat intéztem, papírmunkát a mai napra letudtam, szóval eléggé kifáradtan ültem az asztalom mögött, mikor Holly, az egyik munkatársam letett elém egy Starbuksos kávét. ahw, ölni tudtam volna érte. miután megköszöntem kedvességét, és váltottunk pár szót, elköszönt tőlem.

- Ms. Grande, a V magazine főszerkesztője keresi Önt telefonon, illetve Mr. Mendes és barátnője, Ms. Baldwin megérkezett a megbeszélt fotózásra. - megköszöntem Aida, az asszisztensem segítségét, majd miután mondtam neki, hogy kísérje be a párt az öltözőbe az embereimhez, fogadtam Christiana (idős már, de iszonyatosan kreatív, jó szeme van a divathoz, egyszerűen egy csoda ez a nő. nem véletlen került vezető pozícióba) hívását. miután átbeszéltem mindent vele, és időpontokat egyeztettünk fotózásokhoz, le is tettük a kagylót, majd a már elkészült párhoz fordultam, de bárcsak inkább be se vállaltam volna ezt a fotósorozatot. ez nekem egy kínszenvedés lesz.

2019. 07. 21. ||| vasárnap 11:28