A Bérgyilkos

Prológus

Zoe Coldernek hívnak. Tizenhat éves vagyok. Mindkét szülőm meghalt. Anyukám születésekor, apukám pedig 10 évvel utána.

Volt egy nővérem is Linda, de ő is meghalt 6 évvel ezelőtt a spóraháborúban apukámmal együtt.

Tíz éves korom óta egyedül élek. A marsallok csak azért nem vittek még el egy intézetbe, mert életben maradt a nagymamám, Erika, aki még mindig nem bocsátott meg nekem a Papi halála miatt.
Pedig nem is rám kéne haragudnia, hanem a fiára, aki kényszerített rá, hogy lőjem le a nagypapámat.

És amúgy is utálom Erikát. Egy vén banya. Több mint 120 éves. De elvállalta, hogy a gyámom lesz, csak azért, hogy ne menjek intézetbe.

Azzal a feltétellel vállalta magára a „terhet“, hogy ha soha többet nem közelítem meg luxus-házat.

Nem is mentem a közelébe többet.

Egyetlen egy dolgot örököltem meg apámtól. A munkámat.
Bérgyilkos lettem, ahogy a felmenőim is.

Ha tetszett lapozz és ⭐