1. fejezet

142 11 5
                                    

1959. Staten Island, New York

Miután Amerika kapitány vissza ment az időben hogy le élje az életét sajnos nem ugy alakultak a dolgok ahogy azt várta. Vagyis részben igen de csak egy kis ideig élvezhette ezt a nyugalmas boldog életet. 12 évig...

Egyik nap Steve és Peggy elmentek a vidám parkba hogy végre kettesben legyenek és kikapcsolódjanak egy kicsit. Az óriás keréknél várakozva Peggy hirtelen össze esett. Lövést kapott nem messze a szívétől. Steve ijedten hajolt Peggy fölé.

-Peggy!!! Istenem te vérzel - mondta aggódva a nyilvánvalót miközben próbálta elszorítani a sebet, nehogy a nő elvérezzen.

Steve érezte magán a gyilkos tekintetet majd észre vette a párja homlokán egy aprópiros pöttyöt. Azonnal testével védte szerelmét igy csak a vállát találta el. Körülöttük az emberek pánik szerűen kezdtek menekülni, majd hihetetlen ölbe kapta és el kezdett menedéket keresni. Be rontott a rém házba és ott biztonságba helyezte szerelmét és amennyire tudta ellátta nehogy elvérezzen majd véres vállal de annál nagyobb gyilkos szándékkal el kezdte keresni a merénylőt...

két hónappal korábban

1959. Szibériai síkság

A félhomályos és sötét folyosón két ember haladt végig. Bakancsaik talpa hangosan koppant a rideg betonpadlón.

- Karpov elvtárs biztos jó ötlet ez? Nem hiszem hogy Caveira készen áll erre hisz még csak tizenöt éves. Lehet nem pont egy olyan szuper katonával kéne összeereszteni, mint Rogers. Hisz ez lesz az első éles bevetése. - mondta aggódva a fiatalabbik katona.

- Yuri ismerem azt a lányt mióta csak idekerült. Nastya a legjobb alany hisz születése óta ott van az ereiben Zola széruma. - magyarázta Karpov ahogy haladtak.

- Az még is hogy lehet? - kérdezte Yuri kíváncsian.

- 1942 - ben a Vöröskoponya emberei több száz amerikait fogtak el, hogy kísérletezzenek rajtuk. Mielőtt ki nem szabadította őket a Kapitány volt egy aki túlélte a folyamatot. A tudta nélkül megkapta a szérumot és ezáltal a lánya génjeiben is ott van a szer.

- De akkor is kezelhetetlen. Eddig három kiképzőt ölt meg, pusztán szórakozásból. Mikor kérdőre vontuk azt felelte, hogy megtette, mert megteheti.

- Nyugodjon meg, ez teljesen természetes hogy megnövekedett az agresszió szintje, ez egyfajta mellékhatás. De higgye el pont ez a düh kell nekünk. Az ő dühe által fog a Hydra újra talpra állni. És csak hogy tudja Yuri tökéletesen tudom kezelni.Megvannak a módszereim hogy kordában tartsam. - mondta ahogy a társára pillantott, miközben egy nagy vasajtó előtt állt meg. Végül megragadta a kilincset, és a nehéz berendezés nyikorogva feltárult. A túloldalt egy edzőterem volt. Középen egy ringhez hasonló küzdőtér a fal mellett meg néhány bokszzsák volt. Látszólag a terem üres volt, de Yuri aggódva pillantott körbe, hisz tudta mire képes a lány és okkal félt tőle,de Karpov egyáltalán nem félt. Tudta, hogy bízik benne hisz egész kiskora óta ő volt a ki tanította. - Nastya! - szólította a lányt mire a felettük lévő acél gerendán megmozdult valami. Majd a következő pillanatban talpra érkezett előttük egy sötét öltözetű alak Yuri meg két lépést hátrált mikor felegyenesedett a lány. A homályban szinte világítottak jég kék szemei és a dühön kívül más érzelem nem látszódott bennük. Egy fekete trikó volt rajta, fekete kommandós nadrággal, és fekete bakanccsal. Bal vállán jól látható volt a vörös csillag tetoválás. Hosszú sötétbarna haja most ki volt engedve, így kissé az arcába lógott. - Nastya, emlékszel, hogy egyszer azt mondtam mindennek eljön az ideje? - kérdezte Karpov ezredes. A lány csak nyugodtan bólintott a férfi meg vállaira rakta a kezét. Yuri látta, ahogy a lány tekintete megváltozik. Mintha a düh eltűnt volna, és helyét a bizalom valamint enyhe csodálat vette volna át. És ekkor értette meg, hogy mit értett felettese azon, hogy kordában tudja tartani. A gyermek felett olyan szintű befolyása volt, hogy az akár az életét adta volna az ezredesért. Alig akart hinni a saját szemének. - Nastya eljött a te időd. Lehet ez lesz az első igazi küldetésd, de bízom benned és tudom hogy megfelelően fogsz teljesíteni. - mondta Karpov mire a fiatal lány arcára halvány mosoly kúszott.

Avengers - Egy szörnyű valóságWhere stories live. Discover now