Avengers - Egy szörnyű valóság

2. fejezet

A helikopter hasította az eget, és a két pilótán kívül mindenki azon volt hogy életben tartsák Nastyat és hogy egy váratlan dühkitörésnél, nehogy őket is megölje.

- Húzza szorosabbra a szíjat még mindig túl erősen vérzik! - szólt a szanitéc miközben egy nagyadag nyugtatót adott be a lánynak, hogy valamennyire lehiggadjon, bár tudta, hogy nem sokáig fog hatni. - Szorítsák már elfog vérezni! - kiabálta újra mire az egyik katona a szíjj mellett két kézzel kezdte szorítani a csonkot amilyen erősen csak tudta. Nastya hirtelen felkiáltott és szabadulni próbált, teljesen sokkos állapotban volt a rengeteg vérveszteségtől. - Fogják le! - Szólt az orvos miközben próbálta ellátni.

-----

Szibéria, Hydra bázis

Karpov az üveg mögött figyelte a műtétet. Az orvosok védelme érdekében leszíjazták a lányt hisz hiába kapott hatalmas adag nyugtatót, nem igazán hatott rá.

- Karpov ezredes - lépett hozzá egy tudós rengeteg papírral.

- Hogy van Nastya? - kérdezte és le sem vette szemét a lányról.

- Soldat vére megfelelő volt, és megkapta a vérátömlesztést. Úgy látszik túlfogja élni a műtétet. Megsérült a gerince a csípője valamint rengeteg zúzódása és súlyos agyrázkódása van. - magyarázta ahogy a papírokat figyelte. - Őszintén szólva ha nem lenne benne a szérum, már rég halott lenne. - tette hozzá.

- És a kar? - kérdezte az ezredes.

- Hamarosan kész van az is. - felelte a tudós.

- A változtatásokat elvégezték rajta? - kérdezte újra Karpov közben látta hogy Nastya szabadulni próbált.

- Igen uram pár nap és kész... - de még be sem fejezhette mert azonnal ott hagyta és berontott a műtőbe mikor látta, hogy az egyik orvost eltalálta az meg a falnak repült. Ahogy belépett rögtön a lányhoz rohant és elkapta ép karját, aki azonnal megdermedt.

- Nastya, elég lesz nem kell már harcolnod. - beszélt hozzá halkan ami úgy látszott megnyugtatta. - Hagyd hogy segítsenek, és minden rendben lesz. - folytatta és közben másik kezét a lány homlokára rakta hogy megnyugtassa. Majd mikor valamennyire sikerült megnyugtatnia biccentett az orvosnak, aki félve de folytatta a műtétet. Nastya idegesen figyelte az orvost, ahogy a csontvágóval, közeledett a megmaradt csonkhoz, de az ezredes magára vonta a figyelmét és még beszélt hozzá tenyerével óvatosan letakarta a szemét így képesek voltak folytatni a procedúrát. - Ne nézz oda kislányom - mondta nyugtatólag apai kedvességgel. Érezte ahogy szorítja a kezét de még is tűrte a fájdalmat. És miközben a lányt figyelte a múlton gondolkozott, hogy miként is került hozzá Nastya. Oly fiatalon leltem rád, és máig és ezen a napon is túl tudom hogy nagy dolgokra vagy hivatott...

Flash back

1944 augusztusa, Szibéria

Két alak sétált a hideg folyosón. Az egyiknek számos papír jegyzet volt a kezében és beszámolót tartott felettesének.

- Igen uram, a kémeink megerősítették a fényképen lévő nő tartózkodási helyét. Jelenleg egy Brooklyni kórházban van a szülészeti osztályon. Ha igaz az elmélete akkor Barnes gyermekét hordozza...-mondta a tiszt majd felettese elvett tőle néhány fényképet és szemügyre vette. A képen James Barnes van egy igen csinos nő társaságában, össze bújva egy padon.

- Ez nem elmélet Montgomeri, hanem puszta tény hogy az az ember azért van hogy utódokat hozzon létre. Miután Rogers kapitány kiszabadította a foglyokat és vele együtt Barnes-t is, úgy lehet a tudta nélkül meg alapozta a Hydra jövőjét. Minden esetre én magam megyek el Brooklynba, bár szükséges a teljes titok tartás... Elmondta valakinek is ezt az információt? - kérdezte Karpov Montgomerit.