Just another day... //Rick & Morty ff.//

1. rész

Ugyan az az átlagos nap. Közösen megreggeliztünk anyáékkal, majd Rick megint valami kalandos utazásra visz el. Hogy őszinte legyek... hiányzik apa. Hiába akarta otthagyni Rick-et azon a bolygón. Az mondjuk igaz, hogy Rick valóban egy nehéz eset, de mi így szeretjük. Talán azon a napon amikor anya bejelentette, hogy apával elválnak akkor lett egy kisebb fordulat az életemben.

A mai nap is gyorsan telt el, észre se vettem de már este lett. Vacsora közben ugyancsak elkalandoztam a gondolataimban.

- Morty? Hahó... itt vagy? -nővérem hangja rántott vissza a valóságba. Én erre csak bólintottam majd hozzáláttam a kínaihoz, amit anya rendelt. Ránk telepedett a csend, azonban 1 perc után végül Rick törte meg.
- Khm... kincsem. Majd szeretnék veled beszélni négyszemközt.
- Rendben..? -nézett kicsit furcsálkodva anya. Ezt bekövette az újabb csend.
Hirtelen felfigyeltem egy hangra. Az a hang nem más volt mint, ahogy anya kibontott egy borosüveget. Én csak némán sóhajtottam, majd visszanéztem a rendelt kajára. Ahogy néztem a tésztát, úgy elgondolkodtam. Ez az étel hasonlít az élethez: tele van csavarokkal meg instant fűszerekkel, lehet finom de ugyanakkor lehet nagyon romlott is egy idő után. Ezt a nagy filozofálásomat valószínűleg Summer is észrevette.
- Morty minden rendben? Olyan furcsa vagy... -nézett rám kedves nővérem miközben ette a kínait.
- P-Persze. -nyögtem ki magamból a választ. Nem értem... akárhányszor csak egy kicsit is elbambulok azt észreveszik. Meg azt is ha bunkóbb vagyok, de azt nem, hogy mi a bajom. Az igaz hogy én sem tudom, hogy mi a bajom, de valahogy még is tudom közben. Az a baj, hogy nem ért meg. Senki sem. Így nehéz beszélni erről, amikor kérdezik, hogy minden rendben.
- Biztos? -kérdezte a még mindig kicsit furcsálkodó Summer.
-Jah biztos. -feleltem, majd nagynehez magamba tuszkoltam a kaját és felálltam az asztaltól. - köszönöm a vacsorát -majd felmentem a szobámba. Gyorsan elmentem lefürdeni, majd átöltöztem a pizsamámba és bebújtam a puha ágyamba.

Talán hajnali három óra lehetett, amikor arra keltem fel, hogy Rick ott áll az ágyam mellett. Mit ne mondjak a kisebb nagyobb szívbaj jött rám.
- Gyerünk M-M-M-Morty kellj fel! -próbált ébresztgetni az előbb említett személy.
-De Rick... mi van?... -néztem rá álmos tekintettel.
- Ne kérdezősködj! Csak induljunk! -ragadta meg a karom, majd kirángatott az ágyból, ezután a portálvetővel megnyitott egy kaput és átvánszorogtunk rajta. Ez a dimenzió érdekes volt. Emlékeim szerint itt még nem jártunk eddig.
Egy üres utca közepén álltunk. Mindenhol egyforma típúsú házak álltak, egyedül a színük volt eltérő. Itt is este volt viszont sehol se lehetett lámpát látni, ugyan is annyira sok csillag látszódott az égen, hogy teljesen fényben ázott az utca. Én persze fagyoskodtam mivel egy kicseszett pizsamában rángatott ide Rick a... nem is tudom miért. Így hát gondoltam megkérdezem, hogy mit is szándékozunk itt csinálni.
- És m-minek jöttünk mi ide? E-E-Ez milyen hely?
- Hidd el M-Morty megérte eljönni -ez a mondata után előhúzta a zsebéből az italos üvegét és belekortyolt párat, majd eltette és elindult. Én egy pár másodpercig hezitáltam, de végül utána mentem elvégre nélküle nem jutok haza.