Véletlen? /befejezetlenül befejezett/

8./2

- Joey bácsi, miért nem olvasod tovább a naplót? - kérdezte kíváncsian a kis Sandy.

- Sajnos Sandy, nincs tovább.

- De én nagyon kíváncsi vagyok.

- Na akkor befejezem én a történetet.
Összejött azzal a gyerekkel, valami Daviddel, mert szerelmes lett belé. Akkoriban én nem mertem magamnak beismerni, hogy minél többet tudtam meg Danielről, annál inkább belé estem. Nagyon sajnálom, hogy akkor elvágtam a lehetőséget, mert azt mondtam neki, hogy csak kalandot keresek.... De nagyon meg voltam ijedve a helyzettől, és össze voltam zavarodva.

- Joey bácsi, és hol van most ő?

- Hát nem tudom. Valahol itt él a városban még, ha jól tudom. Tudod ezt a naplót most találtam meg. Nem is tudtam, hogy így szerett írni. Ahogy azt sem, hogy ekkora fájdalmat okoztam neki.

- De Joey bácsi, azt még el tudnád mesélni, hogy hogy jöttek össze?

- Ah ez nagyon hosszú történet. Tényleg megérdemelték egymást, és nagyon szerették egymást.

- Joey bácsi, miért beszélsz múlt időben. - komorodott el a kis Sandy tekintete.

- Mert David már sajnos nem él, sokáig voltak együtt. De sajnos szegény Danielnek ki kellett álnia a legnagyobb próbát. Azt hogy elveszti a szerelmét, a másik felét, az egyetlen igaz barátját, akiben vakon megbízott, az ő szeretőjét és támaszát. Fuh de nyálasan fejeztem ki magam.

- Szegény. De akkor te miért nem keresed meg?

- Oh ugyan, már 50 éve nem láttam, és biztos nem szeretne velem találkozni.

- Ezt nem tudhatod, Joey bácsi.

- De egészen biztos vagyok benne. Nagyon rosszul bántam vele. Szegényemmel mindig kiszúrtam féltékenységből, ha együtt láttam őket.
Tudod, nem bírtam nézni őket, vagyis inkább azt, hogy az övé Daniel helyettem. Nagyon elszúrtam....

- De meg rendben hozhatod. Keresd meg a telefonon, és jelöld be facebookon.

- Rendben van, a kedvedért bejelölöm, Sandy. De most menj vissza a többiekhez játaszani.

- Rendben van Joey bácsi.

Remélem ő nem cseszi el az esélyeit úgy, mint én anno. Nagyon aranyos gyerek. Annyi idős lehet kb, mint én amikor megismertem Danielt.
Tényleg, vajon most hol lehet.

Elővettem a telefonom, és megnyitottam az appot, majd bepötyögtem a nevét.

-Daniel Sanlers
Daniel Machony
Daniel Detto
Daniel Roth
Daniel...
Ah meg is van Daniel May. - rákattintottam, és megnyitottam a profilképét. Ahh istenem. Még mindig olyan aranyos, mint volt. Igaz mar idősebb, de aranyos.

Hadd nézzem hol lakik! Oh hell no. Elköltözött... de nem is messzire azt hiszem ez a város közel van ide. Mindegy, meglátjuk mi lesz. - erre megnyomtam. Ismerősnek jelölve.