Négy nap van hátra az iskolában, aztán elválnak útjaink. Mármint sokakkal együtt megyek tovább, de kétszer ennyien leszünk és nem ez az osztályom lesz jövőre. És most sírok! De nagyon!😭❤ És hogy ez az egész most honnan jött? Nos, tegnap délután zenét hallgattam és leesett, hogy basszus, elvégeztem a nyolcadik osztályt! Aztán egy ilyen iszonyú sírós, nosztalgiázós hangulatot teremtettem magam köré, ami egyszerre volt nagyon szomorú és nagyon boldog, mert aawwwh!!! Ezt nem tudom megmagyarázni! Nem is lehet! Lehetetlen! Egyszer mindenki érez ilyet! Remélem ti is fogtok, mert ez annak ellenére, hogy rossznak mutatjuk, nagyon jó érzés. Azt mutatja, hogy ennyire kötődsz valamihez és nem akarsz elválni emberektől. Hogy nem akarod ,,elhagyni", mert jogosan éreznéd, hogy vége a kisgyerekkorodnak.
*Tudom, hogy már nincs suli. Ezt még akkor írtam amikor még volt.*
*Ja, mellesleg, ezek random gondolatok voltak. Szóval nézzetek el nekem, hogy nem érthető a történés. Kérdezz kommentben, ha nem értesz valamit.*
BINABASA MO ANG
Gondolataim
ChickLitSziasztok! Ez a könyv nem egy konkrét sztori lesz, hanem ebben mindenféle random dolgok lesznek. Pédául idézetek; ha akarjátok jó háttérképek; vagy csak simán leírom a gondolataim, illetve lehet kommentben kérdezni tőlem (akármit), és akkor ha már v...
