Az erdő lánya

1.

A lány nem értett semmit.Miért van egy üres könyv a polcán? Egyáltalán miért álmodott egy olyan könyvvel amit még életében sohasem látott?
-Fel kell hívnom Sam-et,ő biztosan tudja mit kell csinálni..-ismételgette magában nyugtatólag a lány. Feloldotta telefonját és már tárcsázta is az említettet.
-Haló,Al?-szólt bele kómásan a telefonjába Sam.
-Sam,hála az égnek! Most azonnal át kell jönnöd,találtam valamit!-mondta Allison higgadtan.(Már amennyire ebben a helyzetben lehetett)
-Dehát hajnali 3 van! Mégis mi az ami olyan fontos hogy a legjobb barátod nem aludhatja ki magát?-hihetetlenkedett a fiú.
-Sam! Gyere.Most! Nincs vita-jelentette ki a lány,majd letette a telefont.
Pár perc múlva kopogtattak az ajtaján.
-Gyere nyugodtan!-kiáltott a lány,miközben a laptopját bújva válaszokat keresett.
-Szia,na mi az a fontos amiért fel kellett hogy ébredjek?-akadékoskodott a fiú.
Allison odaadta neki a könyvet,mire ő kinyitotta.
-Viccelsz!-adta vissza a lány kezébe a könyvet.-Azt ne mondd hogy egy üres könyv miatt jöttem el hozzád! Allison,ne viccelj!-mondta hisztérikusan Sam.
-Nem Sam.... Azért mert ez a könyv nem volt itt... Ma volt egy álmom amiben láttam ezt a könyvet.Kinyitottam,de nem volt benne semmi,majd amikor felébredtem ott volt a polcomon. Érted? Ott hevert,teljesen sértetlenül és teljesen üresen!-mondta a lány rémülten,mire Sam csak hangos nevetésbe kezdett.
- Ügyes próbálkozás! Már majdnem bevettem,ne aggódj tudom,hogy visszakapom a tavaly Halloweent. De ne az éjszaka közepén próbálj meg ijesztgetni,rendben?!-mondta hatalmas mosollyal az arcán.
-Te még mindig nem érted... Nem viccnek szántam! Nem akarok senkit sem szívatni. Ez a rohadt könyv csak úgy itt termett és nem tudom mi közöm hozzá!!!!-akadt ki a lány majd kifújta a levegőt és nyugodtabban folytatta.- Nem kell hogy higgy nekem,de ha csak gúnyolódni szeretnél akkor inkább menj. Megoldom egyedül!
-Hé! Rendben hiszek neked..Bocsi. Miért gondolod hogy ennyit jelent ez a könyv.?-kérdezte Sam.
-Csak...Én csak érzem,máskor még nem volt ilyen. Most egyszerűen érzem,hogy ez nem normális.-mondta kétségbeesetten a lány.
-Találtál valamit?-kérdezte a laptopra mutatva Sam.
-Semmit!-azzal lecsukta a laptopja tetejét,ami hangosan puffanva csukódott le.- Nem fogok sohasem találni semmit,de ami a legrosszabb,hogy tudom.... Tudom,hogy nem hiszel nekem,csak tetteted,hogy ne érezzem magam hülyének! Én tudom őrülten hangzik,de hinned kell nekem...Igazából.-tette hozzá Allison.
-Allison Newsman,megígérem,hogy hinni fogok neked és mostantól mindenben segítek bármilyen őrültség is legyen.-mondta féltérdelésbe ereszkedve a fiú. A lány szemei megteltek könnyekkel.
- Köszönöm,Sammy!-mondta a lány,azzal odament a fiúhoz és nyomott egy puszit az arcára. A fiú meglepetten ült le az ágyra s tág szemekkel nézte a lányt. Allison Sam szemébe nézett. Igy ültek egy ideig,majd Sam törte meg a csendet.
- Igyekeznünk kellene. Te próbálj meg keresni valamit a laptopon én pedig átnézem a könyvet.-mondta azzal elkezdte nézegetni a könyvet.Lassan Allison is hozzálátott a laptopján a kutatáshoz.
- Megvan!!!!!-kiáltott fel Sam.
-Mit találtál?-ment oda hozzá a lány.
- Egy nevet. Egy címet.-mondta a fiú.
- Dolores Cleventon. South Boston,Dorchester st.210.