Yaoi oneshots [kérések nyitva]

Haragban(Soudam)

VikiFarkass kérése ismét.Bocsi a kimaradás miatt.
Jó olvasást!

◇Kazuichi◇

-Mi a francot képzelsz?!-kiáltok rá-Nem akarlak látni!Hagyj most békén!
-De....de Souda-néz rám könyörgő szemekkel.
-Ne dadogj itt nekem!Megcsókolt és te nem is ellenkeztél.Hajime az a kis féreg.Volt pofája ezt tenni!Te...te meg hagytad...-sírtam el magamat.Annyira szégyeltem,hogy íģy kifakadtam,ezért hátat fordítottam neki.Nem akartam kiszolgáltatott lenni számára.Most nem.
-Bocsáss meg nekem!-kérlel továbbra is-Sajnálom.Annyira sajnálom!- térdre rogyva esdekel bocsánatom után.
-Idő kell.-nyögöm ki sírástól rekedtes hangon.Ezt követően kiszaladam közösen bérelt lakásunk ajtaján.

Már több mint 5 napja,hogy megtörtént ez az esett.Azóta többször is hívott és írt vagy félmillió sms-t,de nem reagáltam egyikre sem.Pedig mind láttam."Nagyon sajnálom!" "Gyere haza,kérlek!" "Szeretlek!" ilyen és ehhez hasonló üzenetek érkeztek telefonomra.Egyre fájobb érzés kerített hatalmába.Nem volt olyan este,amikor nem sírtam magam álomba.Újra látni akarom,tudom nem ő a hibás,amiatt ami történt.Mégis őt okoltam.Belül mindig úgy éreztem nem vagyok elég jó neki,jobbat érdemelne.Ehelyett velem van és nem egy csinos lánnyal pedig mindenkit megkaphatna megnyerő külsejével.
Elhatároztam,hogy ma visszamegyek és én kérek bocsánatot szörnyű viselkedésem miatt.Próbáltam valami elfogadható külsőt varázsolni ebből a mosott szarból majd elhagyva a motelt lakásunkra siettem.

Ott benyitva a lakkozott nyilászárón, átlépve az előszoba küszöbét egy zilált Tanaka fogadott a kanapén aludva.Látszott,hogy őt is eléggé megviselte vitájuk.Halk léptekkel közelítettem meg szerelmem. Legugoltam mellé és úgy néztem arcát.Szemei ki voltak sírva,haja kocosan meredt az égnek,de orcája kisimult és békés maradt.Nem bírtam megállni és végig cirolgattam azt.Ezen tettemre kipattantak szemei és megragadta csuklómat.Mikor tudatosodott benne ki is van vele szemben erős karjai közé zárt és csak szorított.Erre halvány mosoly jelent meg arcom.Először nem tudtam viszonozni ölelését,de amint lazított a szorításon karjaiba simulva átadtam magam a melegségének.Nem kellett ide szavak,hogy megértünk minden rendben és folytatodhat virágzó párkapcsolatunk onnan ahonna abbamaradt.