The Love

3. Fejezet

A randik gyönyörei és a borzalmai

Amikor lefelé sétáltam a fekete BMW-hez, ami az utcán állt egy csodálatosan jóképű férfival az oldalán, aki a kocsinak támaszkodott elkezdtem gondolkodni, hogy biztos jó lányt választott e magának. Ám mikor kiértem és megláttam ugyan azt a csillogást, amit csak akkor lehet látni, ha rám nézett. Már tudtam, nem is akart mást csak engem és ez szíven csapott: „Végre valaki tényleg engem akart és nem akart becsapni csak velem lenni. Nyugi Rebecca ne lovald bele magad nem biztos mindig az a mit látsz nagyon sokszor átvágtak ne feledd ezt sem hadd, hogy bizonyítson neked egy kicsit" kotnyeleskedett bele a monológomba a belső hangom. Amikor odaértem Damonhoz ő megfogta a kezem meg csókolta, majd megrántotta a kezem magához húzott és jó szorosan megölelt. Megcsókolta a fülem mögötti érzékeny bőrt, ami miatt kicsit összerándultam. Erre felkapta a fejét és komisz tekintettel nézett rám.

-Csak nem csikis vagy ott?

-Igen az vagyok és máshol is, de ha ezt felhasználod ellenem akkor megharaplak.

-Engem ok nélkül is haraphatsz. – mondta és rám kacsintott. – nem kell ahhoz ürügy.

-Te perverz – mondtam kicsit elszörnyedve és kuncogva amire azt hittem soha nem adok ki pasi előtt, de úgy tűnik megtörtént. Ez által a fülem hegye, az orrom, az arcom és ahol meg csókolta a nyakam, ezeken a helyeken rákvörös lettem. Ezt ő is észrevette és elkezdett kuncogni ő is.

-Olyan cuki vagy mikor zavarban, vagy teljesen olyanná válsz, mint a király rák. Ez nagyon

vonzó.

Ezzel magához rántott és ajkaink egy erős csattanással találkozott, ezzel elkezdődött a mi közös harcunk, de ez nem olyan csata, amit, ha alvesztünk azt bánjuk, hanem meg ha vesztünk még akkor is nyertesen jövünk ki. Ilyet még soha nem tapasztaltam, na jó abból a négy csókból, amit eddig megéltem. Ekkor olyat csinált amire nem számítottam, megszakította a csókunkat a térdhajlatom alá nyúlt, a kezemet a nyakába rakta és egy könnyed mozdulattal felkapott, így vitt a kocsihoz, kinyitotta az ajtót és bele ültetett. Becsukta az ajtót nekem majd beszállt a vezető oldali ülésre becsatolja magát, én is követem a példáját. Majd szembe fordul velem rám villantja fehér fogait és azt mondja

-Gyönyörű vagy ebben a ruhában és végre olyan ruhákat viselsz, amik jól állnak és nem elrejtenek, természetesen úgy is csodás vagy de így varázslatos, vagy. Le sem tudom venni rólad a szemem, cimborám meg támogat a véleményemben. – ezzel lenézett a domború dologra a nadrágjában. Mikor felnézett már egy árnyalattal sötétebb volt a szeme a megszokottnál, vágy csillant benne. – Na menjünk mielőtt megszegem a neked tett ígéretemet és olyat teszek, amivel elüldözlek.

Előre fordult és elindultunk az úton a főút felé. Egy kevés idő múlva arra leszek figyelmes, hogy őt bámulom, elemezem, nézem a részleteket az arcán és a testén, ahogy az izmok játszanak a karján. Annyira kíváncsi lennék, hogy ilyen szálkásra gyúrt e teste, mint a karja, vagy csak szín tisztán sovány. Ekkor egy kicsit feljebb csúszott a fekete pólója az oldalán és a bőrdzseki sem zavarta a rálátást, tisztán kivehető volt a hasizma és az egyik kockája kikandikált. Most tárul csak a szemem elé, hogy a nadrágja most nem fekete, hanem kék, ami feledtébb meglepett és a pólója sem tiszta fekete, hanem van benne kék és vörös színek. A kabátja viszont fekete. Ekkor néztem magamra egy égszínkék ruhácskát viselek derekán egy piros szalaggal, piros magassarkút adott rám Jane, amit lehet, hogy később meg fogok bánni. Most esik csak le, hogy a tudtunk nélkül összehangolódottunk, mert egymáshoz illő ruhát választottunk ki a mai mapra. Ő pont akkor nézett rám mikor nagyon elgondolkodtam, összevonta a szemöldökét és kérdőn.