Sírok. Már vagy órák óta csak az erdő közepén bőgök azt kérdezve magamtól:
-Miért? Miért csinálta ezt velem?
Pedig tudtam a választ... Gondolatmenetemet egy lágy, kedves, mégis erős hang szakította meg.
- Miért sírsz itt? - meglepődve fordultam meg mire két sötétbarna, már-már majdnem fekete szempárral találkoztam. Meglepődtem. 17 éve lakok ebben a városban, de őt még sosem láttam.
-Ki vagy te? - érdeklődtem
-A fiú aki nem érti, miért sír egy ilyen gyönyörű lány az erő kellős közepén
-É...É...Én csak...Hirtelen a tanárom Mr. Pods termett előttem. Mintha el se aludtam volna... Mintha újra átéltem volna az első találkozásomat Briannal.
-Jó napot tanárnő! - mondtam álmos fejjel, mintha be lennék rúgva
-Miss Petterson... Maga be van rúgva?
-Mi? Dehogyis! -háborodtam fel
-Aha, értem. Mindenesetre kicsöngettek, szerencséjére most vettem észre. Nem írok be semmit. De többet ne forduljon elő! - szidott le
-Rendben köszönöm! - hálálkodtam majd kitotyogtam a lányokhoz. Eszembejutott a megoldás. Már vagy egy éve nem beszéltem Briannal ugyanis elköltözött, de lehet hogy ő tud segíteni. Úgy mint akkor. Lehet hogy újra lelki támaszként számíthatok rá. Felhívom...Két órával később
Otthon Caroline és Mia izgulva várták hogy felhívjam Briant.
-Na mi lesz már? Hívd fel! - mondták majdnem egyszerre
-Ahj de félek! Mivan ha már nem bír? -idegeskedtem
-Jajj ugyan már! Biztos imád még mindig! -bíztatott Car majd avval a lendülettel kikapta a telefont a kezemből és tárcsázta Briant
-Caroline Adams!!! Mit csináltál??? - csesztem le a barátnőmet
-Cselekedtem helyetted! -mondta büszkén
Majd hirtelen egy ismerős hangot hallottam meg. Ugyan azt amit egy éve. Lágy, kedves de erős. Ez Brian...
-Haló? Lia te vagy az?
-Ö...Öh... Aha... -mondtam mint egy idióta
Mia és Car melettem összenéztek mintha idióta lennék tényleg.
-Jó, lennél egy kicsit bővebb szavú?
-A..Ahaa -újra mint egy fogyatékos
-Liaa!!
-Visszajött! - hadartam le gyorsan az egyszavas választ
-Mi? Ki?
-Hát... Ő.
-Mivan?? De miért? -akadt ki
-Szerinted én tudom?? Nem tudnál eljönni? Hozzánk?
-De! Persze! Ugyanott laksz?
-Igen. Ugyanott 17 éve...
-Jó! Indulok!
-Oké. Várlak.
Miután letettük szó nélkül néztem rá a lányokra.
-Na és most?Halii! Itt a kövi rész. Bocsi ha rövid lett. Azért remélem tetszik.
Puszi, Lia🧡
YOU ARE READING
Parfümöd illata
RandomNina volt barátja, Matthew aki egy éve porig alázta Ninát az egész város előtt visszajött távollétéből. Vajon mit akarhat? Ninától? Vagy teljesen más, rosszab, veszélyesebb célja van? Ha kiváncsi vagy, olvass bele🧡