Ez a story...tudjátok mit? Majd közben kiderül...
A storyban levő részletek kizárólag a szerző tulajdonát képzik💥
#16 - xd (2019 08.30.)
#14 - xd (2019. 10.03.)
#6 - xd (2020. 04. 07.)
#3 - xd
TRÁGÁR BESZÉDET TARTALMAZHAT!
! SZÜNETEL !
két éve ír...
Reggel...megint hétfő reggel...és igen csörög megint az a rohadt idegesítő óra! Miután viszont kikecmeregtem az ágyból rögtön hívott valaki...hm, rejtett szám. Ez meg ki lehet?
📞
- Lovas tér 3! Most! - mondta az a furcsa hang köszönés nélkül majd letette
❌📞
Hm...hát ez meg ki a csuda lehet? Attól félek hogy valami khm, tudjátok milyen ember és nem akarok odamenni...de mégis akarok! Na jó odamegyek! Felöltöztem nem túl csinibe:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Majd Elindultam!..kb 10 perc múlva oda is értem! Közel van hozzánk a Lovas tér 3 szóval ez így ,,jó"...bár inkább mondanám könnyűnek mint jónak na mindegy
- Hahoooo! Van itt valaki? - kiáltottam egy óriásit, de akkorát hogy mindenki becsukta az ablakját...Csodás - Úgy látom elintézted magadnak hogy senki ne hallja ha üvöltesz - mondta egy ismeretlen hang...JAJ ISTENEM NE - KI AZ? - kérdeztem kicsit félve - Áh senki csupán a drágalátos mostohaapád - KI? - Tudod anyádnak voltam a szerelme...persze apádat megcsalta dehát ez gondolom nem érdekel! Most viszont nem rég szakított velem! És a drága kicsi lánya tud nekem segíteni vissza szerezni - mondta majd fel nevetett - É-Én ezt nem értem - dadogtam - Ugyan nem is kell - mondta majd közelebb jött és átfogta a derekam - Ne, uram engedjen el kérem - mondtam először még tisztelet tudóan - Haha. Baby inkább hívj Apucinak - mondta fura kiejtéssel azt a két szót - Elnézést de nem vagyok a Baby-e és ön nem az Apuci-m! - Mondtam én is furán azt a szót - Dehogynem - mosolygott perverzen majd még jobban magához húzott - SEGÍTSÉG - kiabáltam...nagyon rosszul tettem - ELÉG - kiáltott majd befogta a számát - Dme ém nmem akmarmom - mondtam mert az ujjától alig tudtam beszélni - Dee, élvezni fogod - mondta elhúzva az e betűt...na itt kezdtem el káromkodni - ROHADÉK MOST AZONNAL ENGEDJ EL - igen elvettem az ujját és kicsit elkezdtem káromkodni - NA MOST ELÉG - mondta majd megcsókolt - NHEM! ÉN EZTH NHEM AKHAROM - mondtam levegő nélkül - AZ ENGEM NEM ÉRDEKEL - kiabált és húzott magával...egy sötét terembe...egy üres mostmár világos terembe - itt volnánk! Mondta majd rámutatott egy francia ágyra - NEM! NEM AKAROM! ELMEGYEK - ordítottam és el akartam menni de ő vissza rántott és hogy "ne vegyem észre" szépen "lassan" kihúzta a telefonom a zsebemből - ADD VISSZA TE ROHADÉK - üvöltöttem de ő magasabbra emelte - Shhh...*erre most nem lesz szükséged! Egyébként is már 11:22 van! Nem tudsz hívni senkit! Mindenki suliba meg munkába* - súgta majd rám mosolygott és ellökött, ezáltal az ágyra estem majd felémmászott - akkor kezdjük - Nhe khérem nhe... - mondtam egyre halkabban sírás közepette - Nyugii élvezni fogod - mondta majd levette rólam a felsőm és a melltartóm mikor berontott a bátyjám - HUGI! ISTENEM! TŰNJ EL ONNAN TE GÖRCS - mondta Dave és közben odament majd jól megverte azt az embert a szemem láttára - Bátyjó elég - kiabáltam sírva - Kérlek - próbáltam róla lehúzni mikor már félholtra verte az embert - Úristen Dávid. Mikor lettél ilyen? - néztem a bátyámra akinek egy tigris nézett ki a szeméből - Csak megvédtelek - mondta majd bejelentette a rendőrségen ismeretlenül és eltűntünk onnan. A kocsiban megfogta a kezem és hazáig nem engedte el. Otthon pedig egész nap a szobámban Netflixeztünk.... ———————————————————— Sziasztok madárkáim🦜 Tudom fura rész lett. De azért remélem tetszett. Szerintem a következőt majd jövőhét után hétfőn hozom
