Vampire secret (Twilight fan fiction)

~6~

Elképesztő hogy képes vagyok szellemileg fáradt lenni, de fizikailag, egy hegyet is el tudnék mozdítani. Hogy miért? Soha nem voltam még ilyen szomjas. Ha egy újszülött előtt egy kiló vér lenne akor se lenne ennyire szomjas mint én most. Ez az érzés rémes volt.
Elő vedtem egy könyvet és el kezdtem olvasni. Mikor be feieztem arra gondoltam hogy már megint nincs mit olvasnom. Vissza raktam a könyvet a helyére és be nyitottam a garázsba. Be inditottam a kocsit és el indultam a könyvtár felé.
Öt perc múlva már parkoltam is. Ki szálltam a kocsiból és észre vettem ahogy minden szem a kocsimra szegeződik. Valamennyire meg értem miért hisz csak nekem van sport kocsim. Ki szálltam és be zártam az ajtót.
Be nyitottam a könyves boltba, és egy csengő lágy hangját hallottam. El kezdtem nézelődni a polcokon amikor meg eresztem a vér rozsdás szagát. Vissza fogtam a lélegzetem és el kesztem győzködni magam hogy nincs baj.
Menni fog ez Hannah. Ez mindenkivel meg esik, nem?
El kéne mennem.
Nem! Túl elem.
Te igen, ő nem!
De, túl éli, és en nem fogom meg ölni.
Nem itt.
Mi! Miket beszélsz! Hannah 300 éve nem öltél embert. Mindig vissza fogtad magad, most miért ne menne?! Nyugi!
Megint vörös a szemed.
Jó! Nem baj. Vörös kontakt lencse!
Most tényleg önmagáddal veszekedsz!?
Mondtam én magnak és sikerel. Fojtattam a konyv keresést de tudni akartam kinek van ijen erős vér szaga.
Meg fordultam es megint meg láttam aszt a fiút akitől mindig meg szomjazom. O is fel emelte tekintetét és rám nézett. Mikor pillantásunk ossze ért, rám mosolygott és en elpirultam. Oda jött hozzám és meg alt tolem egy méterrel.
–Szia, nem hiszem hogy volt meg esélyem be mutatkozni. A nevem Mason.
–Szia, Hannah vagyok.
Kezet rásztunk és mikor a meleg keze meg érintette az én hideg újjajmat, le fagyot a bennem nem létező vér.
Tovább nézelodtem de éresztem a pillantását magamon.
Egy fél óra mulva már othon is voltam és olvastam a kanapén az új szerzeményeimet. Vagy 7 konyvet vettem, mind több mint 1000 oldal.
Mikor be feieztem a könyveket ki néztem az ablakon és láttam hogy már sötétedik.
A távirányító után nyúltam és be kapcsoltam a TV-t. Az idő járás ment. Aszt mondták a hétvégén jó idő lessz.
De jó, ülhetek a házban egész hétvégén ha nem akarok le leplezodni. Át váltottam a csatornát és tovább TV-tem.
Egy óra mulva már teljesen sötét lett oda kint. Fel mentem a szobámba . Egy sima fehér falas szoba egy kanapéval író asztallal és egy könyvtárral. Na jó, lehet nem kéne minden felé könyvek legyenek, az kissé feltűnő hogy 18 év allat sikerült ennyit olvanom. A szobámban volt egy balkon is . Ki nyitottam az ekéj ajtaját és ki léptem. Az esti szellő kelemesen fújt. A csilagos eget néztem. A hóból ami az ország úton volt már semmi se maradt. Érdekes hisz Alaszkában vagyunk.
Hirtelen vér szagát éresztem. Egy állat meg sérült. Gonosz mosolyra huztam ajkaim . Ki ugrottam és egyenes az erdőbe landoltam. Követtem a szagot és mikor meg talaltam ket verekedő medvét mind a kettővel végesztem. Nem értem hogy engethetnek turistákat az erdőbe, ahol ilyen lények élnek. Ettől a gondolattól szomorúan mosolyogtam magamnak és fákon ugrálva és szaladva, pár másodperc allat a házam előtt áltam.