Este egy sötét utcán sétáltam haza a bátyámmal. Körülbelül 3 éves lehettem amikor a bátyámat megtámadta egy nő. Őt megölte aztán velem akart végezni de megúsztam egy-két sebesüléssel. Nem voltam olyan kicsik a sebeim ezért kórházba kellett szállítani. Ott láttam a már rég halott nagymamám. Akkor nem tudtam, hogy mi ez de mostmár tudom, hogy a harmadik szemem. Valószínűleg olyan sokk-ként ért a bátyám meggyilkolása, hogy végleg felnyílt a harmadik szemem. Amikor már egyedül jártam iskolába olyan 12 éves lehettem ugyan azon a napon, ugyan azon az utcán, ugyan akkor láttam annak a nőnek a szellemét és meg támadott de vissza vertem. Aztán azt a nőt az életem összes napján láttam valahol. Vagy az ágyon ült vagy az ágy mellett állt vagy csak a tetem ajtajában álldogált és figyelt. Lassan kezdett elegem lenni aztán ez az érzés kezdett átcsapni félelembe aztán szépen lassan kezdtem rettegni. Ez a rettegés lassan már-már depresszióba kergetett de tartottam magam. Azt a nőt megerőszakolták és megölték. Aztán miután három napja halott volt ledobták a szakadékba.
