Maffiába lettem szerelmes!

2. rész

Reggel a csengő hangjára keltem fel. Lassan felültem majd oldalra néztem ahol Jonas hűlt helye volt. Ismerős hangokat hallottam meg lentről ezért nem szándékoztam lemenni. Inkább elmentem fürdeni. Jól esett ahogy a meleg víz végig fut a testemen.

-Lisa?-hallottam meg Luca hangját.

-Szerintem fürdik. Bár amikor fent voltam akkor még aludt.-hallottam meg Jonas hangját is. Nem nagyon foglalkoztam vele. Inkább élveztem a zuhanyzást. Pár perc múlva valaki kopogott.

-Lisa itt vagy?-kérdezte Jonas tőlem. A szívem hevesebben kezdett el verni a hangja hallatán.

-Igen.-válaszoltam miközben a törülközőt magam köré tekertem jó szorosan majd kinyitottam az ajtót és a szobába mentem. Jonas végig nézett rajtam majd nyelt egy nagyot de vissza fogta magát.

-Öltözz fel rendesen. Kicsit hideg van kint.-jött hozzám majd megsimogatta mindkét karomat.

-Rendben.-mondtam mosolyogva. Jonas kiment én pedig egyedül maradtam így feltudtam öltözni. Felöltöztem majd lementem de megtorpantam.

-Gyere nyugodtan.-mondta nekem Luca amikor észre vett. Mindenki rám nézett aki a nappaliban volt. Jonasra néztem aki állt egy tábla előtt. Hozzá mentem ő pedig megpuszilt majd leültetett a mellette lévő fotelbe és folytatta a beszédét.

-Haver még mindig ezzel vagy?-kérdezte Trey.

-Igen és van neve is.-mondta Jonas egy kicsit ingerülten. Elkezdtek vitatkozni én meg nem bírtam ezt tovább.

-ELÉG!-ordítottam el magamat majd a szőke hajú férfire néztem.

-Nem tudom, hogy mi bajod van velem. De nekem kezd elegem lenni ebből. Ha halottnak akarsz látni akkor hajrá ölj meg. Itt vagyok megteheted. Attól, hogy te egy kibaszott maffia vagy attól függetlenül szerintem kurvára nincs közöd, hogy a másik kivel van. De engem akkor is békén lehet hagyni végre. Elegem van. Ölj meg bassza meg. Semmi értelme az életemnek. ÖLJ MEG.-ordibáltam az arcába. Trey felidegesítette magát így felállt majd előkapta a fegyverét. A többiek is felpattantak és elő vették a fegyverüket majd a srácra tartották azt és Jonas is elém állt védelmezően majd mérgesen nézett rá.

-Trey tedd el azt a fegyvert.-mondta a srácnak.

-Nem rakom. Ő mondta, hogy öljem meg.-mondta mérgesen.

-Ő csak mérges és azért mondta ezeket.-mondta Riccardo. 

-Engem is sikerült felidegesíteni.-mondta miközben gyilkosan nézett rám.

-TEDD EL!-ordított rá Jonas. A srác elrakta majd elment. Jonas pedig felém fordult.

-Sajnálom.-mondtam zokogva majd felrohantam a szobába majd  az ágyra feküdtem. Pár perc múlva valaki leült mellém én pedig ijedten ültem fel.

-Nyugi én vagyok.-fogta meg a kezemet Jonas.

-Ne haragudj kérlek. Én ne-nem ezt akartam elérni. Csak elegem lett abból, hogy ilyen velem.-néztem végig a szemeibe.

-Semmi baj. Megérdemelte valamilyen szinten.-mosolygott rám nyugtatóan.

-Nem mondtam komolyan, hogy öljön meg.-mondtam majd hozzá bújtam.

-Tudom kicsim. Nem fogom hagyni, hogy bántson.-ölelt magához szorosan. 

-Tényleg nagyon sajnálom. Csak nem bírom el ha valaki ok nélkül bánt.-mondtam szipogva.

-Nyugi.-csókolt meg ami jól esett majd a szemembe nézett utána.

-Most figyelj nagyon jól. Soha a büdös kurva életbe nem fogom hagyni, hogy bárki is bántson. Érted? Megfoglak téged védeni mindig is. Mert én kibaszottul szeretlek téged.-nézett végig a szemembe. Meglepődve hallgattam, hogy egy bűnöző szerelmet vall nekem és jól esett még ha néha embereket is öl.