18. Rész :A következmény

76 5 0
                                    

Az ütő megállt bennem... bántani akartam... Elmosolyodott.
- Azt mondtad, hogy utálsz és hogy nem szeretsz és nem is szerettél soha engem.- nevetett fel miközben ömlöttek a könnyei.
-Bántottalak?- szomorodtam el. Aggódtam hogy mást is tettem vele.
-Igen. Szíven akartál szúrni. - Nevetni kezdett.-De nem haragszok, hiszen kimondtad amit akartál én csak védekezni tudtam ellened. Clockwork állított le végül téged. - Felhúzta a pulcsija ujját. Véres kötések borítoták a kezeit.
-Ez én voltam?- álltam fel melőle és hátat fordítottam neki. Bántottam őt... Átölelt igyekeztem lenyugodni. A kötéseitől megszabadult így sok sebe újra felszakadt a vére illata lengte be a környéket.-Ellie ne... Ne gyere közelebb.- Féltem magamtól mennyit bántottam már... Az vörös cseppek a pulcsimon kötöttek ki mert továbbra is ölelt elléptem tőle, hogy ne érezzem a mámorító illatot amire minden gyilkos harap. Csak ott akartam hagyni mindent, ki kell szellőztetnem a fejem...
-Miért mert undorodsz a művedtől Brian? Ezért ne?- kapta el a karom annak reményében hogy valami reakciót kap de csak sóhajtottam. Kezdett felhúzni amit csinált.-Istenem de naiv voltam hogy bíztam benned hisz te is csak egy gyilkológép vagy.- engedett el, ezzel sikerül felidegesínie. Dühös voltam.
-Ellie... - szembefordultam vele és a kését a szívembe mélyesztette, majd kihúzta a kést és láttam ahogy a vérem folyni kezd a mély sebből. Elsötétült minden miközben a piros démoni szemek kék sírós könnyekben úszó tekintetté változtak.

*Visszaemlékezés a gimis évekre*
(Brian és Ellie egy suliba felvételiztek és együtt lógnak újra de az a kimaradt 2 év amit külön töltötek sosem tér vissza)
-Brian várj meg kérlek!-kiáltott utánnam egy ismerős lány.
-Ugyan már Ellie a bálozás nem az én világom kopj már le.- hergeltem magam.
-Miért nem hallgatsz már végre meg?- kiabált sírva. Túl érzékeny könnyen megsértődik.
- Ell... hé-öleltem szorosan.- ne már ne sírj hallod?-
-De nekem ez fontos -szipogta ami után kegyetlenség lett volna nemet mondanom neki. Direkt szadizott.-kérlek csak most az egyszer tedd meg értem.- nézett kiskutya szemekkel. Nem tudom miért megemeltem az állát és az ajkait összérintettem az enyémekkel. Magyarul megcsókoltam. El akart lökni de magamhoz szorítottam. Egy fél perc után viszonozta. A könnyei nem folytak tovább. Kikerekedett szemmel, nézett rám.
- E-ezt miért? Vagy hogy?-eszmélt fel.
-Sajnálom be akartam vallani mindent Ellie én...- nem hagyta hogy befejezzem boldogan ölelt magához.
Ezután eszembe jutott a sok bénázás amikor táncolni tanultam. Valamint az a hófehér ruha amiben keringőzött. Gyönyörű volt benne mint egy kecses menyasszony.Egyre több közös emlékem amit együtt éltem meg vele. És legutoljára a tekintete amikor a kést állította belém.
*visszaemlékezés vége*

Ellie szemszöge:
Baszki, Brian kellj fel . Próbáltam visszavinni a házba.
-Valaki segítsen.-kiáltottam. Masky jött ki egy fegyverrel. Rám szegezte.
-Szeretett téged érted erre te ?-üvöltött rám. Ettől zavarba jöttem teljesen még ha nem igaz akkor is elég jó volna ha igaza lenne.
-Tim erre semmi idő segíts rajta könyörgöm.- kiabáltam el magam végül. A könnyeim utat törtek maguknak.
-Jó csak ne picsogj már az nem passzol hozzád. Ő egy erős lányról mesélt nekem szóval fejezd ezt be végre. - sóhajtott fel. Egy üveg piával és kötszerrel jött vissza. A piát a sebre öntötte miközben engem arra kért hogy fogjam meg Hoodie kezét amíg beköti a sebét. Engedelmeskedtem neki. Folyamatosan a pulzusát figyeltem.
-Segíts felvinni és maradj vele.- emeltük meg. Mire felvittük megszakadtunk.- So te vagy az a csaj aki keringőzni vitte őt.-nevetett fel.
-Honnan tudsz ennyit rólam?-mosolyodtam el kicsit zavarban.
- A gáz perceinkről beszélgettünk, és olyan mintha a bátyám lenne.- komolyodott majd vigyorogva folytatta.- Meg azt mondta, hogy jól csókolsz. Kipróbáljuk? - ez a mondat után nyakon vágtam és elnevettük magunkat a kezembe adott egy üveg piát és az ajtó felé indult. Majd megtorpant.
- Az nem sebre van eks de fenékig kislány.-majd kiment.
*1 órával és egy üveg piával később*:
Már nem is tudom hol vagyok. Briant nézem egyszer csak felült de visszarogyott és fájdalmas arcot vágott. Köhögni kezdett.
A kedvenc mama pótló polipunkkal lelkiztünk egyet majd a szobánk felé mentem.
-Menj ki Ellie!- kiabált rám.
-Brian engedd, hogy megmagyarázzam. Könyörgöm.-
-Ellie ezen nincs mit magyarázni hibáztam és te is nem kell semmit mondanod. -mosolygott. - Ölelj meg te kis hülye aztán végre és hagyj itt kicsit.- nézett fájdalmasan. Asszem Tim ezért adta a piát.
(12 avagy 18+)
Levettem a pólóm. A derekára ültem és az arcába hajoltam most nem ellenkezett.
-Ellie mennyit ittál?- nézett aggódva rám.
Brian szemszöge:
Csillogott a szeme. Ivott. De a fájdalmam és a piszkos fantáziám nem engedett ellenkezni. Póló nélkül ült a derekamon. A csókolgatott miközben a pólóm alá nyúlva a sebemre vigyázva vette le rólam az anyagot. A nyakamat puszilgatta néha egy-egy ponton kiszívta az említett részt . Ez a lány elveszi az eszem. A nadrágomhoz nyúlt én pedig magamhoz húztam és a melltartóját kikapcsolva a szoba végébe dobtam valamint csókokkal hintettem be a ruha takarásától szabadított részt.
-Ellie szeretlek.-súgtam a fülébe.
(UwU a többi a mocskos fantáziádra van bízva)
Másnap reggel:
Mellette ébredtem. Jól estett még a fájdalmaim ellnére is. Nem hagyott el. Nagyon fontos. De ezek után nem nézhetek többé a szemébe, felkaptam a ruháim és csendben elhagytam a szobát. Bűntudatom van és eléggé bánom azt ami köztünk történt. Nem kellett volna így lennie. Maskynak szóltam hogy vigyázzon rá. Ha gáz van a régi házamba leszek. A számom is tudta

És végül én hagytam el őt...

Ez a rész ennyi volt a köviig puszi

Régi szerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora