Az Ötödik Tekergő /SZÜNETEL/

1. fejezet

- Tessie ébredj már - rázogatta James Potter húga vállát, aki nem igazán óhajtott felkelni - Ma megyünk a Roxfortba, de ha így folytatod lekéssük a vonatot - ez hatott, villámgyorsan felpattant, majdnem lefejelve testvérét, és rohant a szekrényhez.
- James kifelé a szobámból - lökdöste Tessa ikrét, aki végül nevetve lesietett reggelizni. Nem sokkal később a lány teljes készenlétbe követte. Barna haja copfba volt fogva, sötét szemei vidáman csillogtak, egy fehér, A tudás hatalom feliratú rövidujjú pólót viselt, fekete nadrággal. Jobb kezében fenyőfa varázspálcáját tartotta, másikban pedig egy kisebb táskát, benne a jegyével, egy könyvvel, a naplójával és egy képpel, amit mindig magánál tartott. Mosolyogva ült le James mellé, aki már javában evett és szórakozottan forgatta pálcáját, visszaemlékezve arra, amikor megkapta.

- Jó napot - lépett be egy alacsony, tizenegy éves lány a boltba - Van itt valaki? - testvére csöndben csodálkozva követte őt, szülei pedig megálltak az ajtóban.
- Á Potter kisasszony és Mr. Potter. Már vártam önöket - mosolygott egy idős férfi a két kisgyerekre - Kivel kezdjünk - Tessa kicsit meglökte testvérét, s míg James-nek keresték a megfelelő pálcát. Nem sokkal később a lány került sorra.

- Lássuk csak Ms. Potter, talán ez. Magyal, sárkányszívizomhúr, tizenegy hüvelyk - Tessa kezébe vette a pálcát és intett vele egyet. Egy ablak betört.
- Sajnálom - adta vissza a pálcát, de Olivander nem zavartatta magát és keresett tovább. Vagy tíz pálcával sikertelenül jártak, de hirtelen az idős férfi megtorpant.
- Talán ez - suttogta maga elé és levett egy poros dobozt az egyik hátsó polcról - Fenyő, főnixtoll. Tíz hüvelyk - átadta Tessa-nak, aki hirtelen kellemes meleget érzett és elmosolyodott - Egyetlen a maga nemében. Erős pálca. A kisasszonyt választotta. Vigyázzon vele, veszélyes is lehet...

- Mennünk kell, gyere Tessie - ragadta ki a lányt gondolataiból testvére és megfogva a kezét kezdte el húzni a kijárat felé.

A Potter család tíz perc múlva már a kilenc és háromnegyedik vágány mellett búcsúzkodott. 
- Vigyázz a bátyádra, ne csináljon semmi hülyeséget - ölelte magához lányát, aki erre elmosolyodott.
- Nyugodj meg anyu, vigyázok Jamie-re.
- Ne már, én vagyok az idősebb - háborodott fel a fiú, mire az egész család felnevetett.
- Vigyázzatok magatokra - a két gyermek mosolyogva integetett szüleiknek, majd elindultak helyet keresni maguknak. 
- Gyere Tessie, szerintem a srácok már itt vannak - James megragadta húga kezét és húzni kezdte maga után - Oh helló Evans, ma is csodásan nézel ki - szólt oda egy vörös hajú lánynak, aki csak megforgatta a szemét.
- Mi az Potter, a barátnődet ez nem zavarja? - utalt látszólag nemtörődömséggel Tessa-val összekulcsolt kezeikre.
- Csak nem irigykedsz? Amúgy Tessie a húgom.
- Dehogyis, kopj le Potter - lépett be a kupéba, majd leült barátaihoz.
- Már puhul - sóhajtott fel James, mire Tessa csak kuncogott.
- Szóval ő Lily - suttogta, ugyanis természetesen tudta, hogy testvére oda meg vissza van a vöröstől.
- Itt vagyunk - nyitott be egy kupéba, még mindig Tessa kezét szorongatva - Helló - üdvözölte barátait, Tessa pedig csöndesen álldogált mellette.
- Szia James, csak nem barátnőd van - kacsintott a fiúra egyik barátja, mire a Potter testvérek egymásra néztek és pontosan egyszerre nevettek fel.
- Tessa vagyok - lépett előre a lány, barnáit az előbb megszólalóra szegezve - Tessa Potter - vigyorodott el, mire mindenki elcsöndesült.
- Sirius Black - fogott vele kezet a fekete hajú, szürke szemeit le sem véve a Potter lányról. Ahogy belenézett a lány hatalmas barna szemeibe majdhogynem elveszett bennük, haját szíve szerint összekócolta volna és hallgatta volna csilingelő nevetését. De végül elengedte a kezét és James-re nézett - Nem is mondtad, hogy van egy húgod.
- Hopsz - forgatta meg a szemeit a lány fivére, majd lehuppant Sirius mellé. Húga egy kicsit álldogált, majd amikor megpillantotta a sarokban ülő fiú kezében a kedvenc könyvét mellé telepedett törökülésben.
- Az egy nagyon jó könyv - mosolygott a fiúra kedvesen, majd kinyújtotta a kezét - Tessa Potter - a barna hajú, sebhelyes arcú ránézett, majd elfogadta a felé nyújtott kezet.
- Remus Lupin - halványan elmosolyodott ő is, majd visszafordult a könyvéhez, ám megszólalt - Mikor olvastad? 
- Huha, rengetegszer - James megforgatta a szemét, mert tudta, mi fog következni, ismerte testvérét és húgát is - Imádom, nagyon, a kedvencem. Egy mugliszületésű barátnőmnél még sorozatot is láttam belőle. Azt hiszem úgy hívják.
- Szóval szereted Sherlock Holmes-t - jegyezte meg Remus, kijelentve a nyilvánvalót - Én most olvasom először, de már nagyon tetszik - pár percen belül már Sherlock mindenféle ügye volt a téma, és egymás szavába vágva magyaráztak, majd tértek át újabb és újabb témákra.

- Mindjárt ott vagyunk - zavarta meg a beszélgetést Sirius, mire megbeszélték, hogy elsőként Tessa öltözik át talárba, majd a fiúk. A négy fiú kiment, a lány pedig amíg öltözködött gondolkodott. Furcsállta, hogy a negyedik fiú alig szólalt meg, Peter. Az úton végig Sirius és James hangoskodott, a kisebb fiú csak csöndben figyelt, illetve Remus és ő beszélgetett. Megkedvelte a könyvmoly fiút, ahogy a bajkeverőt is, de még nem kiabálta volna el, hogy bízik bennük. Egyedül James-ben és Alison-ban bízott, azonban legjobb barátnője Franciaországban maradt, így csak levelezni tudott vele. A múlton gondolkodott, mikor felvette talárját, majd amíg a fiúk is átöltöztek.
- Szia - állt meg mellette a vörös hajú Lily Evans - Lily vagyok. Te pedig? 
- Tessa - mosolygott rá - Bocsánatot kérek a bátyám viselkedéséért, néha nagyon hülye tud lenni.
- Á, nem gond megszoktam. Nem láttalak még a Roxfort-ban.
- Mert nem ide jártam eddig. Ne haragudj vissza kell mennem - hallotta meg Sirius hívását, aki ezzel jelezte, hogy készen vannak - Majd még beszélgetünk - mosolygott a zöldszeműre, és visszalépett a kupéba.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Tessa Potter - Tessa az elsősökkel együtt részt vett a beosztáson, ugyanis eddig nem a Roxfort-ba járt. Az idősebb lány látványa nagy meglepődést keltett, de nem foglalkozott vele, hanem a süveghez lépett, amit rátettek a fejére.
- Á egy Potter - hallotta meg a Teszlek Süveg hangját a fejében - Nehéz eset vagy, nehezebb mint testvéred. Hova is tegyelek? Okos vagy, nagyon is és ravasz. És bátor, nagyon bátor. Legyen akkor a GRIFFENDÉL - az utolsó szót már hangosan mondta, mire hatalmas üdvrivalgás tört ki, Tessa pedig boldogan szaladt testvére ölelésébe.