Az erdő közepén

4.fejezet

Egy ideig okés volt minden...De,hajnali négy körül felébredtem,mert szomjas voltam.

Lementem a konyhába,töltöttem magamnak vizet.Közben Erik az asztalnál már reggelizett,ugyanis ő ilyenkor szokott felkelni...Megkérdeztem tőle,hogy jobban van-e a tegnapi történtek után...

Persze,persze csak az volt a baj.-Itt mondani valója megszakadt,mert egy hatalmas sikításra figyeltünk fel...

Az  a sikítás mintha vésővel vésték volna az agyunkba,úgy megmaradt az emlékeinkben...

Majd csend lett...Felmentünk a szobába felébresztettük Erik barátját Kristófot,majd elkezdtünk beszélgetni,hogy mi legyen a továbbiakban...Végül úgy döntöttünk,hogy Kristóf is velünk tart...Több szem többet lát,ha esetleg baj lenne....

Pakoltunk pár cuccot köztük lőfegyvert...Mind hármunknál volt egy Glock illetve pár kötszer,betadin és gézlap ha esetleg kéne...

Kellett is...Mivel,úgy tűnik a mi kis démonocskánk képes megszállni embereket...Út közben ránktámadt egy ismeretlen ember fejszével...Hála égnek Kristóf jó reflexekkel rendelkezett,így át tudta loccsantani az agyát egy golyóval a lövés után minden csupa vér lett Kristóf ruhájával együtt...

Kerestünk is egy folyót amiben meg tudtuk mosni a felsőjét...Csak egy baj volt,hogy a démon jött a vér szagára...

Mivel Kristóf nem figyelt Erik meg a telefonját böngészte,hogy merre menjünk tovább én pedig faág keresésre indultam volna,így senki sem figyelt a másikunkra....

Meg is lett az eredménye,ugyanis a démon Erik mögé lopózott,majd rothadó körmeivel felvágta a hátát végül átszurta a tüdejét és szívét kitépte,majd elkezdett lakmározni belőle...

Mi Kristóffal menekűltünk ahogy tudtunk a szívünk majd kiugrott a helyéről...lábunk remegtek,de csak futottunk,futottunk és futottunk.

Egészen addig amíg egy ismeretlen fakunyhó szemben álltunk...Bementünk a kunyhóba...Végül a napot ott tötöttük.

Majd este útnak indultunk...