Szellemek

A Blackson család emléke

Kezdek összezavarodni. Ed tényleg magányos, de inkább zárja be a falut a házába, mint hogy egyedül legyen? Nem, ezt nem a szórakozás miatt csinálja. De nem hiszem, hogy a bosszú miatt, hisz nem az a típus... És bármikor tehetett volna a falusiakkal bármit, itt van már évek óta a lehetőség, rettegtek, a közelébe se mertek jönni, mégse tett semmit. De ki tudja, talán a polgármester most kiprovokálta?  Nem hiszem, annyi itt a gyerek... vannak itt olyanok is, akiknek köze sem volt az ügyhöz és csak utólag értesültek a történtekről. Mégis úgy érzem, hogy készül valamire. Cél nélkül nem tartaná rettegésben az embereket.

Úton vissza a szobába úgy elmerültem a gondolataimban, hogy teljesen eltévedtem a hatalmas villában. Ez már a harmadik szoba lesz ahova benézek, eredménytelenül. Az ajtó nehezen akart kinyílni, ám egy nagy lökés hatására kitárult előttem. Minden bútoron vastag por réteg ült, de ezen kívül más nem utalt a szoba használatlanságára. Az ágy tökéletesen bevetve, gyönyörű csipke baldachin felette. Az íróasztalon fekete-fehér képek voltak díszes keretben, tintás palackok katonás rendben elhelyezve, mellette pedig egy penna. A szék párnája bársonnyal volt borítva, a háttámlája pedig egy lant alakjára hasonlított. Emellett volt még egy csinos öltözőasztalka, tele ékszerekkel. Kétségtelen, ez egy fiatal lány szobája volt egyszer, valamikor.
Már éppen mentem volna ki, amikor megpillantottam egy ajtót a sarokba állított könyvespolc mögül csöppet kilógva. Kis masni volt a kilincsre kötve, ami még kíváncsibbá tett, így hát úgy döntöttem, benézek oda is. 
Ahogy beléptem, nem hittem a szememnek. Egy hatalmas szobába kerültem, a falak mentén tele polcokkal, és ami még furcsább, a falaktól pár méterre elhelyezett szobrokkal. Ahogy a szobrok gravírozott talpazatait nézegettem, rájöttem, hogy egy szentélybe tévedtem be. Az első sorok között találtam meg Sir James William Blackson-t, akit a tábla szerint egy eredetét nem ismert tűz vitt el 64 évesen, 1743-ban. Tudtam, hogy a Blackson család gyökerei messzire mennek vissza, de nem tudtam, hogy ennyire.
Ahogy haladtam előre a sorok között, a dátumok egyre jobban közelítettek a maihoz. A leghátsó sorban pedig megtaláltam azon ártatlan emberek emlékeit, akiket a falunk végzett ki.
Kíváncsi lettem, milyen lehetett Regulus Blackson, Ed bátyja. Vajon ő is olyan visszahúzódó és szentimentális volt, mint öccse, vagy inkább a harcias típus? Ott volt emellett anyja, Marlene Blackson emléke, apjáé, James William Blackson VII.-é, ikernővére, Luna Blackson szobra, és ami a legelkeserítőbb, a kis Katie Blackson-é. Csupán 3 éves volt, amikor el kellett készíteniük a szobrot, ezért az alkotás alig ért fel a térdemig, talpazattal együtt. Láttam a sorok közt csecsemőket is, de ez mégis más. A falu lakói tisztában voltak korával és ártatlanságával, mégsem kímélték.
Miután végignéztem az emlékműveket, érdeklődve sétáltam oda a polcokhoz. Mindenkiről volt kép, mellette gyertyával. A leghátsó sor gyertyáin még nem volt por, mint a többin, és látszott, hogy viszonylag frissek. Biztos Edward gyújtotta meg őket, annak ellenére, hogy tűz oltotta ki az életüket. Ahogy a kijárat felé tartottam, elgondolkodtam, hogy vajon ki készítette ezeket a szobrokat. Ed biztosan nem volt, a korábbi beszélgetéseinkből ugyanis kiderült, hogy nem túl jó a kézügyessége. A művészetnek inkább a zenei ágát kedveli. De akkor vajon ki lehetett? 
Emellett még arra lettem figyelmes, hogy a Blackson család összes tagját kivétel nélkül a tűz vitte el. Volt, ahol tudni lehetett az okát, de voltak "ismeretlen eredetű" lángok is.

Ahogy tartottam vissza a bálterem felé - ugyanis ez volt az egyetlen helyiség, aminek tudtam a pontos elhelyezkedését - mozgolódásra lettem figyelmes. Egyszer csak megláttam Danielt (egy nálam fiatalabb fiú a faluból) egy függöny mögött rejtőzve.
-Dan, te meg mit csinálsz itt?
-Shhhh!
-Mi a fene? Miért bujkálsz?
-Bújj be ide és maradj csöndben, vagy menj el!
-De hát mi ez az...
-AKI BÚJT, AKI NEM! - hallottam meg hirtelen Edward hangját, és kezdett összeállni a kép. Újabb rémisztgetési kísérlet. De természetesen Ed is tudja, hogy ez még nem az a játék lesz, aminek hatására hazamehetnek a falusiak.