Egy új élet, új titkokkal

12.RÉSZ

ELŐZŐ RÉSZ TARTALMÁBÓL
XXX

,,-Ha nem jövök nagyon csúnyán elesel béby -suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg, pár másodpercig csak bámultunk egymás szemébe, a zöld íriszei amik a szélein barnák voltak megbabonáztak, azt vettem észre, hogy egyre közelebb hajol, ha nem lépek el megcsókolt volna"

                                                                               
XXX

,,-Remélem, nem hitted azt, hogy ezzel vége, most lehet megmenekültél, de legközelebb nem fogsz -súgta és egy puszit nyomott az arcomra, majd elindult ő is a kocsija felé, ahol ott várta egy szőke, iszonyat jóképű kb ugyanannyi idős srác, én pedig csak lefagyva néztem, ahogy beindítja a motort és elhajt, ekkor valaki megkocogtatta a vállamat, mire én ijedten néztem hátra, de erre nem számítottam, rengeteg fotós volt mikrofonokkal amiket felém tartottak és csak ezek  a kérdések hangzottak el:"

XXX

,,-Hát hűű Lina te aztán nem vagy semmi és ha engem kérdezel már nem sokáig lesztek ekkora ellenségek sőt- mondta egy kaján vigyorral majd aztán lazán besétált a konyhába és elkezdett falatozni

__/:/__

Egész nap sőt még tegnap este elalvás előtt is azon gondolkoztam amit Jess mondott tegnap a nappaliban. Nem tudom, hogy mit gondolt az alatt, hogy nem leszünk sokáig ellenségek, sőt. Az egész nap nem volt valami mozgalmas, de mégis írtunk egy Zh-t. A tanárok szigorúak, de mégsem hajtanak minket, igaz még van négy év ebből az egészből. Mostanában sokat gondolkozom azon, hogy hagyjam ezt az egészet és inkább maradjak a jogi pályán vagy csak hetente egy-két ügyfélt alkalmazzak vagy még az is benne van a pakliban, hogy a városházába menjek dolgozni, ahol Jess is dolgozik. Addig gondolkoztam ezen, hogy ma ráveszem magam és nézek jogi állásokat, diplomásoknak. Az öcsém, Chris is ide akar jönni jövőre egyetemre ahova én járok most, az öcsém is kiskora óta mérnök vagy valami ehhez hasonló szakmát szeretett volna magának. Anyáék mindig azt mondták nekünk, hogy jogi egyetemre menjünk és ezt rám is erőltették. Anya és apa amikor volt az a borzalmas éjszaka épp egy üzleti útról jöttek haza. Édesanyám hívott telefonon, hogy nem sokára itthon vannak és készítsük elő nekik a szobájukat éjszakára, merthogy a bejárónőnk épp szabadságon volt. Miután már vagy három-négy órája beszéltünk kezdtünk aggódni Chrissel így amikor épp hívni akartuk őket, hirtelen csörgött a telefonom, mely anya számát mutatta, azt a pillanatot életem végéig nem fogom elfelejteni.

,,-Anya mikor értek ide? Már két órája, hogy hívtalak -szóltam bele vidáman a telefonba"

,,-Jónapot! Ön Lina Benett? - szólt bele egy ismeretlen hang a telefonba, mire bennem megfagyott a vér és ijedten öcsémre néztem aki még boldogan bámult, de ahogy meglátta az arcomat átvette az értetlenség az arcát"

,,- Igen, én vagyok, ki maga? Hol vannak a szüleim?"

,,- A szüleit most hozták be a Miami állami korházba, balesetet szenvedtek- mondta bennem pedig a megfagyott vér mégjobban megfagyott"

,,-Igen, és mondjon már valamit az isten szerelmére!- szólaltam meg pár másodperccel később"

,,-Nem tudtuk megmenteni őket, sajnálom, holnap jöjjenek be a kórházba mi hamarabb,,

,,A kezemből kiesett a telefon és csak bámultam magam elé az orvos még mondott valamit, de aztán kinyomta a telefont Chris addigra már  szorosan mellettem állt és kérdezte, hogy  mivan, de én egyszerűen nem tudtam kinyögni egyetlen mondatot sem csak egy szót