Egy pillanat múlva ugyanott álltunk, ugyanúgy ölelkezve, csak már nem volt ott Stark és Nebula. Dr. Strange nyitott egy kaput amin át láthattuk a Bosszúállók bázisát ami romokban hevert és lángolt. Átmentünk közösen a kapun és újból ott volt Thanos és a bazi nagy hadserege.
Öldököltük a sereget Lisával. Minket nem nagyon tudtak bántani. Ha valamelyikünkhöz közel jutott egy a másik megölte. Peternek viszont elkélt a segítség de neki segített a többi Bosszúálló. Egyszer csak elporladtak az ellenfeleink és nekiálltam megkeresni Petert. Majd megláttam Stark-kal. Oda mentünk Lisával, de nem akartam zavarni. Stark haldoklott.
Már semmi sem menthette meg. Peter hirtelen elfordult és odajött hozzám és átölelt. A vállaimon sírt. Megértettem.
Nem sokkal később kiderült, hogy eltelt 5 év. 5 éven keresztül öleltem Petert. Egy részről voltam 15 másrészről már 20.
Elmentünk a temetésre. Peter oldalán álltam miközben ő a könnyeivel küszködött. Majd mikor vége lett a szertartásnak odamentünk a sírhoz:
-Mr. Stark esküszöm, hogy érdemes leszek a Bosszúállókhoz!-jelentette ki. Majd elmentünk.
Keressétek: Én és a Pók 2.évad
