Első napom a suliba

609 31 3
                                    

Reggel 6kor keltem hogy busszal beérhessek és még Zack-et is el kellett kísérnem.

Felvettem a szokásos fekete ruha összeállításomat majd mentem.
Bent a suliba nem ismertem senkit. Magam voltam. Megkerestem a termemet majd leültem a leghátsó padba. Senki se vett észre mintha láthatalan lettem volna. A tanárok is szartak magasról hogy bemutassanak de nem is zavart.

Ebédnél kerestem épp helyet amikor belém jött valami ribanc és kiejtettem a tálcámat:
-Mit képzelsz magadról ki vagy?- mondta az idióta ribi.
-Semmi de elnézést nem én mentem beléd és lógsz egy kajával!-vágtam vissza.
Meglökött majd ment tovább a nagy arcával.

Én mint aki jól végezte dolgát mentem tovább.☺
Leültem egy full üres asztalhoz és ettem a nem létező kajámat. Éhen fogok halni nap végére👍.

Csöndben üldögéltem és telóztam. Egyszer csak odaült velem szembe egy srác. Kedves kis pofija volt. Engem bámult a nagy vigyorával de nem foglalkoztam vele.

-Sziaaaa. Ned vagyok, te?- mondta hadarva és kiváncsian.
-Csá. Elmennél?-bunkóskodtam.
Keservesen ment el.

Kicsit sajnáltam de azért leszartam. Vége lett a napnak majd mentem Zack-ért.
Hazamentünk majd kaját csináltam és megkajáltunk. Felmentem a szobámba majd lefeküdtem az ágyra. Felmentem instára és facebookra de semmi, mint mindig. Megírtam a leckém majd lefürödtem és mentem aludni.

Álmom

Mintha felkeltem volna. Újra elindultam suliba. Ugyanúgy megtörtént minden kivéve mikor leültem enni. Ned megint idejött de ahelyett hogy elküldtem volna elkezdtünk beszélgetni de semmi különösről. Majd ugyanúgy telt a nap többi része. Majd elaludtam "újból".

Én és a Pók (BEFEJEZETT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora