1952 december 19.
(Korea,Szöul)Jungkook.
A nevem Jeon Jeongguk.
16 éves vagyok.
Éppen haza felé tartok az egyik osztály társamtól.
A házit vittem el neki mert beteg és nem volt iskolában.
Már sötét van.
Talán elmúlt már éjfél is.
Hirtelen megéreztem hogy valaki követ.Megijedtem.
De nem mutattam. Gyorsabbra vettem a tempót,ugyanis kezdtem bepánikolni.
Aztán vettem a bátorságot.
Megálltam.
Megfordultam,de senkit nem láttam magam előtt.
Aztán mikor előre fordultam, megláttam azt aki végig követett.
-Jó estét kívánok úrficska.-köszönt,majd illedelmesen meghajolt.
-Magának is Uram.-mondtam,
majd én is követve példáját, meghajoltam.
-Mondja Uram,miért követ engem?- kérdeztem,mire ő csak elvigyorodott.
-Semmi különös oka nincs,csak annyi hogy gondolnom kell az utód biztosításra. És te pont megfelelsz erre a célra.-magyarázta,mire én ebből semmit nem értettem.
-Ezt meg hogy érti? -kérdeztem mire ő csak vigyorodott tovább.
-Nem úgy te kis suta.-mosolygott kedvesen,majd lehunyta a szemét. -Hanem így.-mondta mikor már kinyitotta a szemét,és most már kicsit sem látszott kedvesnek. Sőt majd magam alá csináltam a félelemtől,amikor megláttam azt a vérvörösen izzó szempárt.
-Ma..ma..maga mégis mi..micsoda?-dadogtam a félelemtől,de ő csak lassú,kimért léptekkel indult el felém.
- Csak egy vámpír. Méghozzá a tiszta vérűek kolóniájából.
Szóval vedd megtiszteltetésnek
amit most fogok tenni.-mondta,majd egy gyors mozdulattal elkapta a kezem, magához húzott,éles fogait pedig a nyakam bőrébe vájta. Fájt. Iszonyúan fájt. Mintha izzó parázzal égették volna a bőröm.
A véremet veszi.
Minden egyes kortyot a fülemben hallottam.
Rögtön ezután elájultam.
Másnap reggel puha ágyban ébredtem. Az ébredésem után körülbelül 10percre rá, valaki bejött az apró takaros szobába.
Az arcát nem láttam.
Háttal jött be egy tálcával a kezében.
-Ohh...hát felébredt?
-mosolygott rám kedvesen, majd elém tett egy tálcát.
A tálcán pedig nem más volt...mint...vörös bor??
Én legalábbis annak láttam.
Habár vörösbornak nagyon sűrű.
-Na igya meg. Jót fog tenni.
-mondta,majd kiment.
Egy ideig nézegettem a vörös nedűt,majd pár perccel később,lehúztam az egészet.
Amikor leért a gyomromba a vér,mintha izzó
vas rudat nyomtak volna le a torkomon.
Kínok között vergődtem az ágyban.
Aztán újra elájultam.
Délután lehetett mikor ismét felébredtem. Kimentem a fürdőszobába,megmostam az arcom,majd a tükörbe néztem. Valaki teljesen már nézett vissza rám a tükörből. Valaki aki nem én vagyok. A bőröm a szokásosnál is fehérebb, régi barna szemeim most vörösen izzanak.
De ami a leginkább megrémisztett az nem más,mint az ajkaim alól kilógó éles picit hosszú szemfogak.
Összesen négy van.-Mi a franc folyik itt?
Mi lett velem?
MI A FASZ VAN ITT????Halihó ❤️
Itt az első fejezet.
Szép napot mindenkinek 😊❤️