2019 November.
Napjainkban.
Jungkook szemszöge.
67 év telt el, mióta ezt az átkot a nyakamba varrta az a nyomorult Vladimir.
Láttam meghalni a szeretteimet.
Az első szerelmemet. Elhagytam Busant,mivel senki aki nekem fontos volt mindenki meghalt. Felköltöztem Szöulba. Hatalmas házat vettem.
Úgy voltam vele, ha már liba akkor legyen kövér.
Éjfél előtt lehetett amikor úgy döntöttem hogy elmegyek a kocsmába, hátha akad valami jó falat.
Most miért? Ne nézz így válogatós vagyok.
Ahogy beléptem, rögtön megakadt a szemem egy fiatal fiún. A barátaival iszogatott. Habár ő a kocsma egyik felén és én a másikon voltam, tisztán hallottam miről beszélnek. Ahogy a fiút néztem,elfogott valami különös érzés. Aztán rám nezett.
Fiú létére gyönyörű volt.
Mivel alkohol volt a szervezetében,furcsán nézett rám,ami kicsit megmosolyogtatott,majd többet nem figyelve rám,vissza fordult a barátaihoz. Azon az estén többet nem fordította felém a tekintetét. Mivel nem volt semmi jó "husi" akit megcsapolhatok,így haza mentem.
Lezuhanyoztam és elmentem aludni.
Aznap éjjel volt egy álmom, ami már hosszú évtizedek óta nem volt.
🌫️Álom🌫️
"-Jeongguk gyere.-szólt hozzám valaki,majd megfogta a kezem és maga után húzott.
-Nézd nézd!!-kiáltotta izgatottan.
-Olyan gyönyörű ma a hold!-mondta teljes beleéléssel.
Felé kaptam a fejem,ám ekkor hirtelen eltűnt a látó körömből.
Nem láttam ki volt az.
De a hangja ismerősen csengett."
🌫️Álom vége🌫️
Felültem az ágyban,majd két kezem közé
vettem az arcom,
és gondolkodni kezdtem.
Ki lehet ő?
És miért álmodtam pont vele,mikor már évtizedek óta nem álmodtam semmit?
Másnap este újra elmentem a kocsmába.
Most is ott volt.
De most egyedül volt.
Odamentem hozzá.
-Jó estét.-köszöntem rá,majd enyhén meghajoltam.
-Magának is.-mondta szomorúan,de nem nézett rám.
-Miért ilyen szomorú?
Miket is beszélek? Hiszen semmi közöm hozzá.-motyogtam a végét,mire rám emelte gyönyörű lélektükreit.
-Ha kíváncsi rá
-tartott egy kis szüntet.
-elmondthatom.-mondta,majd lehúzta a maradék vodkát.
-Mondja nyugodtan.
-mondtam,majd felkönyököltem a pultra.
-Csak annyi hogy naiv és hiszékeny vagyok. Egy olyan álom világban élek,ahol elhiszem hogy engem is szeret majd valaki.
Valaki olyan,aki odafigyel rám,akivel majd teljes lehetek.
De ez csak álom marad.
-sóhajtott szomorúan,majd még egy italt kért magának.
Lehúzta majd,rám nézett.
Az az ártatlan szempár, amivel rám meredt, magával ragadt,és olyan édes békjót tett rám amiből ha akartam volna se tudtam volna menekülni.
-Jöjjön velem.
Mutatni akarok valamit.
-mondtam,majd felálltam.
Felállt a bárszékről és követni kezdett.
Behúztam egy sikátorba,majd az ajkaira tapadtam.
Hiába vagyok egy kegyetlen gyilkoló gép,vannak érzéseim.
És most azt érzem, hogy megkell őt szereznem.
Kell nekem.
Amikor elváltunk egymástól,csak meredt rám,ködös tekintettel,
majd olyat tett amit nem vártam volna teljesen lefagytam tőle.
Az arcomhoz ért,
és lágyan mosolyogva megsimogatta azt.
-Hogy lehet egy férfinak,
ilyen gyönyörű arca?
-kérdezte bágyadtan,
majd észbe kapott hogy ezt hangosan is kimondta,két pici tenyerébe temette arcát.
Elmosolyodtam,
majd elvettem a kezét az arca elől.
-Mi a neved picur?
-kérdeztem lágyan,majd új beceneve hallatán zavarba jött,és fejét elfordítva válaszolt.
-Park Jimin vagyok.-suttogta szégyenlősen.
-Jeon Jeongguk.
De hívj csak Jungkook-nak.
-mondtam,mire ő megfogta a kezem.
Halihó ❤️
Itt a második rész.
Remélem tetszeni fog.
(2019.11.03.vasárnap)
By:Tomoe19970830
