~ 7. Fejezet ~

362 57 4
                                    

Szemeim mihelyst kinyitom, könnyeimtől látásom homályos, így pislognom kell párat hogy minden kitisztuljon. Szám szüntelenül bazsalyog, ám mégis egy csíkká válik mihelyst tekintetem rád téved. Arckifejezésedből jól látható, hogy meglepődsz, sötét íriszeiddel enyéimbe nézel, vöröses ajkaid pedig elnyílnak egymástól. Hosszú perceknek tűnnek azok a röpke másodpercek, míg tartjuk egymással a szemkontaktust. Még gyorsan elhadarsz valamit a telefonba, bontod a vonalat és zsebedbe csúsztatod készüléked, végül kis keresgélés után felém nyújtasz egy zsepkendőt. Nagyokat pislogva hesszelem felváltva a tárgyat, majd téged, s kedvesen mosolyogva elfogadom azt tőled.

Dad - ChanBaek ✔Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora