A hó elolvad, a világosság sötétségre vált.
Teszi mindenki a maga dolgát.
Az éber elszunnyad az idő elrepdes.
Had menjek végre veled kedves.
A csend zsivajjá a napfény viharrá alakul.
Meggyengült testem lassan öledbe hull.
Beléd süllyedve szakadok ki magamból.
Már csak gondolatod mi fejemben magányosan barangol.
