*Jimin*
Nagy nehezen felálltam a kanapéról, és próbáltam elindulni, de a fájdalom egyből bele nyílalt a térdembe, így felszisszentem. Ezt észrevéve Taehyung egyből fellát, és megfogta a karom.
-Hagyd azt a kávét, inkább pihenj. -Mondta rám nézve.
-Majd én megcsinálom. -Szólalt meg Jiwon.
-Köszönöm öcsi. -Mondtam neki.
Ajtó zörgésre kaptuk fel a fejünket össze néztünk Taehyungal, már majdnem felállt mikor meghallottuk Wonho hangját.
-Gyerekek megjöttem, Jimin hazaért már a kórházból? -Kérdezte hangosan, közben sietve jött be a nappaliba, de ahogy meglátott minket megtorpant.
-Oh jó estét. -Köszönt Wonho Taehyungnak.
-Szia. -Köszönt vissza Taehyung.
-Jimin jól vagy? Úgy aggódtam egész nap, az a bolond főnök nem engedett el, sajnálom hogy nem tudtam elmenni Minjuért az iskolába.
-Semmi baj, így is mindig téged ugráltatlak mindenért, sajnálom. -Mondtam lehajtott fejjel.
-Jimin mióta ismerjük már egymást? -Kérdezte rám nézve.
-Lassan hét éve. -Mondtam halkan.
-Akkor ne beszélj butaságokat. -Tette a kezét a vállamra.
-Jól vagy? -Kérdezte.
-Hát mondhatni, Taehyung segített hazajönni. -Mondtam mosolyogva.
-Köszönöm hogy segített Jimin nek. -Fordult Taehyung felé Wonho.
-Semmiség, örömmel tettem. -Mondta.
-Kész a kávé. -Jöttek vissza az öcséim.
-Wonho bácsi. -Minju mint meglátta, már rohant is az ölébe.
-Szia picur. -Csikizte meg Minjut.
-Ugye nem zavarok? -Kérdezte meg hirtelen Taehyung.
-Nem dehogy. -Mondtam hirtelen.
-Én amúgy is mindjárt megyek, csak azt hittem még nincs itthon Jimin, így jöttem vigyázni a gyerekekre. -Mondja mosolyogva.
-Holnap átjövök munka után, aztán kapsz hogy ma ilyen felelőtlen voltál. -Mondja a hajamat össze borzolva.
-Úgy kezelsz mint egy gyereket. -Mondtam durcás arccal.
-Mert még az vagy. -Mikor ezt kimondta csaptam egyet a karjára.
-Jól van jól van, nyugi megyek is. -Megfordult köszönt, aztán kiment.
-Köszönöm a kávét. -Szólal meg mellőlem Taehyung.
-Szívesen máskor is. -Mondtam mosolyogva.
-Bátyó fáradt vagyok. -Bújik oda hozzám Minju.
-Akkor én lassan megyek. -Mondta Taehyung rám nézve.
-Oh rendben, köszönöm hogy bejött. -Mondtam mosolyogva, egy enyhe pírral az arcomon.
-Köszönöm a kávét, finom volt. -Mondta még mindig engem figyelve.
-Ki kísérem Jiwon, te addig vidd fel Minjut, mindjárt jövök. -Mondtam megindulva Taehyungal az ajtó felé.
-Köszönöm még egyszer, hogy ma segített. -Mosolyogtam rá, és közben néztem a lámpa fények miatt, megcsillanó mély barna szemét.
YOU ARE READING
Pretty Boy /Vmin/
Fanfiction"Több száz regényt olvastam már életemben, legtöbbjük szerint a szerelem az univerzum mozgatója. Minden sebünket képes begyógyítani, és szerelemre van szükségünk a túléléshez, Darcytól Hills Cliffig minden hős szerelmest bolondnak hittem. Úgy gondol...
