*Jimin*+
-Várj bezárom az ajtót. -Mondtam elővéve, a kávézó kulcsait.
-Szia Jiwon. -Köszön Wonho.
Hátra nézek, és meglátom az öcsémet.
-Szia hogy hogy itt vagy? -Kérdezem a kulcsokat elrakva.
-Gondoltam elmehetnénk ketten Minjuért. -Néz rám.
-Oké örülni fog nekünk. -Mosolyogtam rá.
-Ma dolgozom a bárba, úgy hogy vigyázatok magatokra. -Mondta Wonho.
-Rendben. -Elköszöntünk, és elindultunk Minjuért az iskolába.
Már mentünk egy ideje, mikor a megérzésem hogy tényleg követ valaki lassan beigazolódott, lassan megfogtam Juwon kezét.
-Te is észre vetted, hogy követnek? -Kérdeztem suttogva.
-Igen. -Mondta halkan.
-Mit csináljunk? -Kérdezte.
-Szaladjunk, nem akarom hogy bajod essen, nem akarom hogy verekedj. -Mondtam a kezét szorítva.
-Ha szolok elindulunk. -Mondtam, de mikor előre néztem, két csávót vettem észre.
-Basszus. -Mondtam ki hangosan.
-Maradj mellettem. -Mondta dühös arccal Jiwon.
Most mi lesz, nem akarom hogy bántsák Jiwont, tudom hogy jól tud verekedni, de akkor is féltem, ennyi emberrel szemben esélyünk sincs.
-Gyere lassan velem, hátha nem kötnek belénk. -Tettem amit mond, mert nem akartam hogy baja essen. Ahogy lassan sétáltunk, már majdnem elhaladtunk mellettük, én közben szorítottam a kezét. De épp hogy elhaladtunk mellettük, az egyik vissza rántotta Jiwon vállát és megpróbálta megütni, de az öcsém kivédte.
De a másik hátulról kirúgta a lábát, így térdre rogyott. Az egyik meg gyorsan arcon ütötte, a szívem abban a pillanatban össze szorult, a könnyeim meg hirtelen eleredtek, hiába próbáltam vissza tartani. Miért történik ez velünk? Miért bántanak minket? Millió kérdés kavargott a fejemben, és az öcsém most miattam sérül meg, hisz pedig nekem kéne megvédenem őt.
-Jiwon. Szaladtam volna oda, de az egyik csávó hirtelen elkapott a földhöz nyomot, és lefogott. -Mozdulni se tudtam, csak sírva Jiwont néztem.
-Bátyó ne sírj, nyugodj meg, mindjárt vége. -Mondta rám nézve, közben láttam szemöldökéből folyt a vér.
Ahogy ezt kimondta hirtelen fellát, és megrúgta az egyiket, a másik így neki támadt, de kivédte a kezével, és gyorsan arcon ütötte. Rám nézett, és elkezdett felém futni, a csávó aki engem fogott most elengedett, és neki rontott az öcsémnek. Jiwon gyorsan lábon rúgta, és össze csuklott. Így gyorsan oda szaladt hozzám és fel állított.
-Fussunk gyorsan. -Mondta hangosan, és amilyen gyorsan tudtam el kezdtem futni, a térdem lüktetett a fájdalomtól de próbáltam tartani a tempót. Lassan elértünk egy buszmegállóhoz, épp hogy megálltunk pont jött egy busz, gyorsan felrohantunk rá.
YOU ARE READING
Pretty Boy /Vmin/
Fanfiction"Több száz regényt olvastam már életemben, legtöbbjük szerint a szerelem az univerzum mozgatója. Minden sebünket képes begyógyítani, és szerelemre van szükségünk a túléléshez, Darcytól Hills Cliffig minden hős szerelmest bolondnak hittem. Úgy gondol...
