Démoni agyarakkal szemben [TodoDabi - Befejezett]

19.fejezet

[Dabi Szemszöge]

Bakugou alaposan végig mért mindkettőnket. Valójában eddig csak egyszer találkoztam vele személyesen, de nem igazán beszéltünk egymással, csak véletlenül összefutottunk. Valószínűleg nem tudta akkor még, hogy ki vagyok. De már egy ideje tudom, hogy meg akar ölni. Egy totálisan nagy hülyeség miatt...

-Kirishima elfelejtette említeni, hogy nem csak egyedül vagy!-vándorolt át tekintete rólam, a zöld hajúra, mire az említett vörös lesütötte szemeit.

-Nem néztem volna ki belőled, hogy össze állsz egy olyannal, mint ő.-intézte nekem szavait.-Csak miatta, ugye? Todoroki miatt. Pff.. A szerelem csodákra képes...-mosolyodott el gúnyosan-Te pedig nem ártana, ha bemutatkoznál, vadász...-vezette vissza tekintetét Midoryára, ki meg sem lepődött megszólításán. A vámpír vadászoknak jellegzetes öltözete van, nem nehéz felismerni őket.

-Midorya Izuku.-biccentett komoran.

-Gondolom neked is bőven van közöd Todorokihoz.

-Térj a lényegre!-szakítottam félbe.

-Milyen türelmetlen valaki!-húzta ajkait Bakugou egy gúnyos vigyorra.
-Csak nem hiányzik a te kis drágaságod?-nevetett fel kárörvendően.

Nem sok kellet, hogy a torkának essek. De sikerült türtőztetnem magam. Nem lett volna jó vége, ha nincs egy kevéske önkontrollom.

-Mi az alku?-sóhajtott fel Midorya.

-Alku? Hát eddig ötletem se volt... Egészen addig amíg meg nem láttalak téged!-mutatott zöld hajú társamra.
-Tudod nem ártana veletek szövetséget kötnünk!-mosolyodott el.

-Hát ez esetben hátráltató lépés volt Todorokit elrabolni!-morogta idegesen.

-Tch... Vissza akarjátok kapni a felemást, vagy sem?

-Persze, hogy vissza akarjuk!-sóhajtottam fel-Midoyra mekkora a befolyásod a vadászok között?-fordultam a zöld hajú felé, ki meglepetten pislogott rám.

-Dabi ez nem ilyen egyszerű...  de...

-De?-mosolyodott el Bakugou.

-De lehetséges, hogy megoldható...

-Pontosan mit is foglal magába ez a szövetkezés?-szólalt fel Kirishima kíváncsian.

Mindhárman idegesen összenéztünk, majd végül Bakugou felsóhajtva elkezdte elmagyarázni neki:

-Azt, hogy egymásra nem vadászhatunk, nem ölhetünk közülük egyet se, és nem is bánthatjuk a másikat. Meghatározott határokon belül van vadászatra mozgás terünk. Szóval ők a mi területeinken nem vadászhatnak vámpírokra, ahogy mi sem az övükén. És persze a területünkön kívül nem vadászhatunk emberre... Ami nem túl pozitív, de áldozatot is kell hoznunk ezért cserébe... Bár külső szemmel nem látszik, valójában régóta összetűzésbe áll a két fél. Nem igaz, Midorya?

-Itt se szabadna lennem...-sziszegte idegesen az említett.

-Oh, tudom én azt jól... A feletteseidtől kapni fogsz ezért, mi? Azért egy jó magyarázat, hogy miért is jönne létre a szövetségünk jó lenne, nem? De megoldod, igaz? Mindent egy társadért...

Deku gyilkos pillantásokat vetett rám, majd habozva, de rábólintott. Megkönnyebbülten fújtam ki a tüdőmbe rekedt levegőt.

-Ezért még sokkal fogsz tartozni nekem...-súgta oda nekem.

-Szervezd le nekem, kérlek! Majd gyere ide és közöld a megbeszélt időpontot, amikor megbeszéljük a feltételeket és a pontos határokat, meg persze alá írjuk a szerződést. Ha megvan az időpont, veled elengedem Todorokit.