Egy szép helyen vagyok...nem tudom hogy keveredtem ide, de biztos valami természet feletti erő hozott engem ide...gondoltam magamban...
A tűzrakó helység mellett éppen egy indián énekel...érdekes...mintha érteném amit énekel...mintha értenék az ő nyelvén...Látom a könnyeit az arcát...Hallom minden szívdobbanását...
Érzem a jelenlétét , a melegséget , ami az énekéből árad...
Ám egyszercsak kezdem észrevenni hogy Halkul a gyönyörű dala...
Ezt a Tisztaságot , egy Szőke Barokk ruhás lány váltja fel , hegedűvel a kezében...
Széles Gonosz mosollyal az arcán...
De az Indián,még mindíg énekel...
Nem bírom tovább...
Mert az ő
Szívdobbanásai eggyé vállnak az enyéimmel...
Teljesen magához vonz...De a hegedűs Lány sokkal nagyobb mosolyt erőltet arcára és ilyesztő dallamokat játsszik...Az Indián,teljesen eltűnik...
Teljesen eggyé válik a szíve az én szívemmel...
Amitől én A Száraz homokba zuhanok...
A hegedűs lány próbál a játékával...fel állítani a földről , de nem...nem sikerül...
