Who do I love :: vkook

7. rész

Hobival nagyon sokáig beszélgettünk. Szerintem volt már éjfél is, amikor elmentünk aludni. Reggel arra keltem, hogy Hobi sikongat örömében.

- ÁÁÁÁÁ! ÍÍÍÍÍ! -visította Hobi

- Hobi, befejeznéd? Még aludtam! -szidtam meg- Mi történt amiért reggel 8-kor ennyire fel vagy pörögve? -kérdeztem

- Hát tudod... anyám rámírt, hogy vettek nekünk repjegyeket Kanadába! Szállást is foglaltak! Meg minden! Aaaah, annyira boldog vagyok! -ugrált fel alá- Tudod, már nagyon régóta el szeretnék menni oda!

- Hohohoho! Ácsi! Mindkettőnknek? Csak úgy? -csodálkoztam

- Igen! Hiszen nemsokára karácsony, és ezt kapom tőlük ajándékba! Meg persze nem akarták, hogy egyedül menjek, és ezért rád gondoltak! -nevetett

- Ahaa, értem. És mikor is indulnánk? -érdeklődtem

- Elvileg november 10-24-ig lennénk ott. -válaszolta

- Aha. De ha karácsonyra kapod, akkor miért egy hónappal előbb megyünk? -kérdeztem

- Mert akkor még jobb az idő, és szebb a táj, mivel minden fa színes, te ütődött. -mondta

- Kössz, én is téged. -dobtam meg egy párnával- de várj..! Mi lesz Jungkookkal?

- Mi lenne vele? -nézett rám kiváncsian

- Hát... én két hetet nem bírok ki nélküle! -szomorkodtam

- Tae... még nem is vagytok együtt. Ha úgy vesszük, akkor még csak barátok vagytok. Ugyanúgy telefonálhattok minden nap, ugyanúgy beszélgethettek egymással. -vigasztalt Hobi

- De Hoseok! Konkrétan a világ másik felén leszek tőle!

- Hát ha nem szeretnél, nem jössz! Nekem mindegy!

- Ahj, olyan makacs vagy... persze, hogy megyek veled, csak nagyon fog hiányozni Jungkookie. -válaszoltam Hobinak

- Ne aggódj Taetae, mondom, majd beszélsz vele telefonon minden nap. Sip-sup eltelik az a két hét. -vigasztalt Hoseok

Kikeltem az ágyból, felöltöztem, és már hívtam is Jungkookot.

- Szia, Tae! Mi újság? -szólt a telefonba Jungkook

- Nem lenne kedved találkozni valamikor? Mondjuk holnap délután a kávézóban? -kérdeztem köszönés nélkül

- De, persze! Valami gond van? Olyan szomorúnak tűnik a hangod. -aggódott Jungkook

- Nem, dehogy! Csak már nagyon hiányzol! -csúszott ki ez a mondat a számon, saját magamat is meglepve

Néhány másodpercig csend, majd Jungkook megszólalt:

- El nem hinnéd, hogy erre a mondtatra már mióta vártam! Te is nagyon hiányzol, Taehyungie! Akkor a kávézó előtt, holnap délután! Mondjuk 4-kor? -kérdezte

- Tökéletes! Csak hadd lássalak már! -szomorkodtam

- Nemsokára fogsz! -kuncogott Jungkookie

- Alig várom! Akkor szia, Jungkookie! -köszöntem el tőle

- Szia, Taetae! Legyen szép napod! -köszönt el tőlem ő is

Miután letettem a telefont, egy sóhaj közepette hanyatt vetettem magam az ágyamra. Annyira szeretem őt. De mégis mi a jó bánat történik velem? Miért pont egy fiúba lettem szerelmes?