Az új lány

Vonzás

- Ezt most nem mondod komolyan? - Akadt ki Bia mikor el meséltem neki a tegnap történteket.

Lehajtott fejjel bologattam. Fel emeltem a fejem. Meg láttam őt. Ma is nagyon jól nézett ki. Haja tökéletesen be volt lőve, egy sötét kék farmer volt rajta, egy fekete pulcsi. Hátán ott a táska. Arca is ugyanolyan tökéletes. Diana tipegett hozzá és lesmárolta. Fintorogva fordultam el. Ki nyitottam a szekrényem és sikítva ugrottam hátra. A szekrényemben egy döglött mókus volt. Hogy került ide??

- Jézusom! Ki ennyire beteg? - Lépett mellém Bia. Engem el kapott a sírás.

Sam futott felénk, mindenkit félre lökve. Mikor meg látta a szekrényemben a mókus, el borzdt. Egy zacskóval ki vette az állatot és el vitte. Ki lehetett ez? Ki rakott egy döglött mokust a székrényembe és miért? Be csuktam a szekrényt és a mosdóba siettem. A telefonomat nyomkodtam mikor Diana jött be vigyorogva. El indítottam a hangfelvevőt és el raktam a zsebembe.

- Tetszett az ajándék?

- Te voltál Diana? - Kérdeztem idegesen.

- Gondoltam meg leplek egy kicsit. De olyan hálátlan vagy hogy meg se köszönöd. - Dobta hátra a haját.

- Köszönöm hogy be vallottad.

Vigyorogtam a képébe. El indultam az igazgatóhoz. Be kopogtam és egy "gyere" után be nyitottam.

- Jó napot.

- Áh Jessie. Miben segithetek?

- Diana Price egy döglött mokust tett a szekrényembe! - Akadtam ki jogosan.

- Honnan tudod hogy ő volt?

Elővettem a telefonom és le játszottam a hangfelvételt. Minden egyes szó hallatszott. Az igazgató figyelmesen hallgatta, közbe bólogatott. A felvétel végén a mikrofonjába szólt.

- Diana Pricet várom az irodába most.

Nekem is bent kellett maradnom. Diana meg érkezett emelt fejjel.

- Igen?

- Diana miért tettél egy döglött mokust Jessie szekrényébe?

- Tessék?? Maga ilyet kinézne belőlem?? Jessie hazudok utál engem! Én próbáltam vele barátkozni, utál!

Tetetett szomorúságot Diana. Meg forgattam a szemem. Az igazgató felvomt szemöldökel nézett rá. Aztán rám nézett.

- Kérlek játszd le.

Meg fogtam a telefonom és lejátszottam a hangfelvételt. Diana ijedten hallgatta ahogy bevallja bűnét. Lehajtott fejjel állt ott mellettem.

- Mi a hozzá szólásod Diana?

- Sajnálom.

- Nem hallottam! - Mondtam fel emelt fejjel.

- Sajnálom hogy egy döglött mokust raktam a szekrényedbe.

- A bűntetésed pedig az, hogy te fogod ki takarítani Jessie szekrényét.

Erre fel kapta a fejét, de bólintott. Engem el küldött az igazgató, de Dianának maradnia kellett. A lépcsön mentem lefelé, és hát nem is én lennék ha nem botlottam volna meg a saját lábamba. El takartam az arcom, hugy ne azt érje az ütés. Az esés nem következett be, helyette két izmos kezet éreztem a derekam körül. Lassan el vettem a kezem az arcom elől, és egy kék szempárral találtam szembe magam. Tom vigyorogva tartott a karjai közt. Oh istenem ments meg!

- Óvatosabban mert el törik a szép kis popsid.

- Te azzal ne tőrödj!

- Szívesen.