⚡1.rész⚡

213 8 0
                                    

Kezdeném úgy, hogy egy napsütéses szép reggelen madárcsicsergésre ébredtem... de akkor hazudnék! Szóval kezdjük! Hajnali hat órát mutatót az óra ami azt jelentette hogy fel kell kelnem a pihe-puha ágyamból,mivel ma Szeptember 1-je van ami azt jelenti hogy a börtön... khm.... khm... akarom mondani iskola megnyitja kapuit! Nem szereketek iskolába járni mert.... ki az aki szeret? Az tuti, hogy egy másik bolygóról jött!!! A szomámban a mai öltözéke uzltán kutattam...
Ez lenne a szobám:

10 perces kutatásom után megtaláltam a mai tökéletes szettetet ami így nézett ki:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

10 perces kutatásom után megtaláltam a mai tökéletes szettetet ami így nézett ki:

10 perces kutatásom után megtaláltam a mai tökéletes szettetet ami így nézett ki:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Ezután célbavettem a fürdőszobát... gyors sminkelés után, hajat vasaltam és már rohantam is le a konyhába ahol anya várt rám.
-Jó reggelt anya- mentem oda hozzá és puszit nyomtam az arcára.
-Szia kincsem- köszöntött anya-csináltam neked grofit-tette elém a finom ételt.
-Köszönöm.
- Hogy aludtál?
-Hát egész jól, te?
-Én is.-mosolygott. Imádom amikor anya mosolyog olyan őszinte, egy fajta biztonságot nyújt nekem. - Suli után elmentel valamerre Oliviáékkal? - kérsezte.
-Még nem tudom, de ahogy őket ismerem tuti elrángatnak majd valahova. - mondtam
-Elvigyelek suliba?
- Igen, köszi.
Ezután felfutottam a táskámért és már indultunk is...15 perc autóút után megérkeztünk a sulihoz. Elköszöntem anyától és már siettem is Oliviához aki az ajtónál várt...
-Sziaaaa csajszi!!-ugrottam a nyakába hiszen két hete nem láttam mert a családjával nyaralt.
-Helló Liz!!-köszöntött a becenevemen.
-Hogy vagy?
-Még kérdezed mikor itt állunk a börtön kapui előtt???
-Jó-jó vettem a célzást-nevettem.-Charlie hol van? Nem láttad?- jutott eszembe,és ahogy ezt kinodtam két erős akar fonódott körém.
-Szia bogyó!-igen Charlie már kis korunk óta így hív. Nem is bánom hiszen ő olyan nekem mintha a báttyám lenne.
-Szia!-öleltem meg. Őt már az elmúlt másfél hónapban nem is láttam,hiszen a családjával volt ha nem ott akkor meg focitáborban.
Oliviát is megölelte. Igazából mindkettőjükön látszik,hogy bejönnek egymásnak csak nem mernek lépni.
-Készen áltok?- kérdezte Charlie. Mi egy amolyan "mosthülyevagyhogyleheterrekészenálni" fejet vágtunk Oliviával...a fejünket látva elnevette magát.-Oké,értem!-mondta.......Belépve a suliba már nagyon sokan ott voltak,beszélgettek hülyültek...csak a szokásos. Mi a termünk felé vettük az irányt..az odatartó úton sokan köszöntek,jó..tudni illik hogy nem úgymond a  "luzerek" közé tartozom bár nekem semmi bajom nincs velük. A menőbbe közt van a helyem,de nehogy azt higgyétek,hogy azért mert minden sarkon ott vagyok mint egyes lányok az osztályból.... Mindhatni Charlie rántott ebbe magával a foci miatt. Felérve a terembe az osztálytársaimat látva mosolyognom kelett. Már megint a hülyeségen járt a fejük,hiszen a fiúk azt tanakodtak milyen lehet tornyot építeni magukból. Természetesen Charlie ahogy meglátta már futottis oda,valami olyasmit motyogva,hogy ő ebből nem maradhat ki! A gondolatmenetemet a csegő hangja szakítototta meg. Ma csak négy óránk lesz,három osztályfőnöki és egy ünnepi műsor ahol az igazgatónő tart beszédet. Az osztályfőnökünk mrs.
Smith lépett be az ajtón..
-Sziasztok gyerekek,most gyorsan lemegyünk meghallgatjuk a müsort és utánna bele is vágunk a dolgokba.-mondta. Egy egyórás borzadalmas beszéd után felmentünk a terembe...a szünetben Oliviával lementünk a büffébe,mikor csengettek felfutottunk nehogy a tanárnő előbb érjen be mint mi. Sikeres tornaóra is megvolt,bezzeg ilyenkor a tesitanár nem látja ezt. Pedig tuti adott volna egy ötöst. Ismét megláttuk mrs. Smith alakját de most nem egyedül jött. Nyomában egy srác volt aki..hát nem lehet tagadni nem volt utolsó kinézetben.
-Osztály! Bemutatom nektek az úgy osztélytársatokat! Kérlek mutatkozz be pár szóval-mondta a tanárnő.
- Helló! Jack Davies vagyok,18 éves,imádom a focit és a lányokat is nem utolsó sorban.-mondta és kacsintott egyet. A többi lány ott olvadozott a pudukon,míg bennem tudatosult,hogy ő is csak egy "menővagyokmindenlánytmegkapok"
srác.
- Köszönjük Jack. Kérlek foglalj helyet.A fiú Charlie mellé ült le aki nemmellesleg a hátunk mögött ül....hát igen csodálatos lesz ez a mai nap...Az elkövtkező három órában megbeszéltük,hogy két hét múlva elmegyünk egy,egyhetes táborba. Kicsengő után Oloviáékkal megbeszéltük hogy elmegyünk mekizni. Már lefelé tartottunk mikor eszembe jutott hogy a teremben hagytam a pénztárcám.
-Skacok gyorsan visszamegyek a terembe ott maradt a pénztárcám,ti mennyetek csak majd utolérlen titeket.-bólintottak. Gyorsan visszafutottam,a pénztárcámat is megleltem. Éppen indulni készültem, nagy lendülettel mentem ki az ajtón ám valakinek nekiütköztem...ki más lett volna ha nem a "kivagyokmivagyok" srác....
-Jaj édes! Tudom, hogy szívdöglesztő vagyok és,hogy alig birod ki,hogy ne legyél a közelembe...de ez egy kicsit korai nem goldolod?-nézett rám. Bennem meg felmemt a pumpa...mekkora egy beképzelt seggfej!
-Az ilyen szövegekkel nem nállam kéne próbálkozni,talán az egyik sarkon értékelik is ezt a beszólást...seggfej!-mondtam és otthagytam. Utolérve Charlie-kat elmeséltem nekik...meki után hazamentem...már délután három óra volt. Anya dolgozott így egyedül voltam. Felmentem a szobámba és mivel még semmit nem kell tanulni sorozatot néztem. Este elvégeztem az esti rutinomat,majd befeküdtem az ágyba. Azon gondolkoztam,hogy ez a Jack gyerek mit képzel magáról,és reméltem,hogy nekünk semmi közünk nem lesz egymáshoz.....igen csak reménykedtem,hiszen nem is gondoltam mit hoz nekünk egy az elkövetkezendő egy év.......

Halihó!!! Itt az első rész! Bocsi ha kicsit unalmas vagy valami,de még csak most kezdem ezt az egészet..Remélem tetszik metek a rész..kommentbe írjátok meg a véleményeket! Bocsi a helyesírási hibákért. Nemsokára jövök új résszel☺

SZERETHETLEK?Where stories live. Discover now