Kék Fény

76 5 0
                                    

Az eset után szóltunk Elizabeth-nek aki át tette őket a másik kunyhóba és más lányokat kaptunk, csak ugyan abból a suliból, de azt mondják ezek a lányok kedvesek.
-Hello! Stella vagyok! - köszönt az egyik a bőröndjét le fektetve
-Elois! - mondta majd kezet fogott velem. Majd elmerengtünk egymás szemébe. - Szép jövőd lesz.. - mondta halkan, úgy hogy csak én hajlam, majd ment kipakolni.
Emily le ült az ágyamra és beszélgettünk.
-Ez durva volt.. - gondolt vissza Emily a tegnapira.
-Ja.. Főleg hogy emiatt le fújták a csoport versenyeket.. - szólt bele gúnyosan Tessa.
-Igaz.. - helyeseltem.
-De ma lesz nem? - érdeklődött Elois.
-Igen.. Azt hiszem.. - motyogta Emily a papírt nézegetve.
-Valószínűleg... - jegyeztem meg.
-Na megyek ebédelni.. - közölte Stella.
-Most hogy mondod én is meg éheztem.. - mondtam majd felpattantam.
-Jövök én is! - szólt Emily majd mentünk is.
-Lasange! Nyammi! - kapott Emily a tányér után majd csak falta be. - Hmmm.. Ez de finom!
-Elmegy..-mondtam az első falatot bekapva majd szépen megettem.
-Ma lesz megtartva a csoportos verseny!!! - jött be nagy hanggal Elizabeth.
-Király! Remélem együtt leszünk. - őrültem.
-Én is! - mondta teli szájjal.
Hamar végeztünk majd át öltöztünk kényelmesebb lenge sportos ruhába.
Kint összeg gyűlt mindenki és vártuk mi lesz.
Elizabeth elől beszélgetett egy vadőrnek látszó férfivel. Majd bele szóltak a mikrofonba:
-Kedves gyerekek a mai napon.. - mondta Elizabeth de Mason jött oda hozzám és elterelte a figyelmem. Majd elhívott.
-Na? Hallottam mi volt.. Igaz hogy meg ütötted a csajt? - kérdezte.
-Igen igaz.. De csak mert ő is Emily-t.
-Na.. Milyen tüzes csaj vagy te valójában.. - mondta majd egy perverz mosolyt villantott.
-Nyugi mert még te is kapsz! - mondtam nevetve.
-Jó jó... - nevetett- És mit mondott amúgy az a fura csaj? - kérdezte.
-Hát Emily mesélte hogy valami szektás dolog volt.. - mondtam bizonytalanul.
-Szektás? - nagyon nevetett.
-Most mi van? - cikin éreztem magam.
A körülöttünk lévő emberek minket néztek.
-Semmi semmi.. És az új lányok legalább normálisak? - érdeklődött, majd valakit keresett a tömegben.
-Hát Stella normális és kedves, de Elois.. Furcsa, mintha jósolt volna a kezemből..nagyon furcsa volt, de lehet hogy csak szórakozott.
-Stella tényleg kedves lány.. De Elois.. Hát.. Izé igen igen igazad lehet hogy szórakozik.. - mintha csak terelni akarta volna az igazságot.
-Aha.. Oké.. - néztem furán.
-Most megyek.. - mondta és ezzel el is köszönt.
Ezután csak megkerestem Emily-t. Majd jött a csoport bontás, iskolátol függően. Így aki nem az én iskolámba volt az az ellenfelem.
Az első feladat falmászás volt, mi a 2.csapat voltunk, ezért mindig mi mentünk első körben, az 1.csapattal.
Már a biztosító kötelek és a többi dolog rám volt aggatva, és ahogy ez működik, egy ember áll a fal szélénél és fogja a kötelemet ami tart engem, így van aki vigyázzon rám.
Aztán egy hangos kürt hang szólalt meg ami jelzett nekem hogy menjek, hamar elindultam majd csak másztam mint egy majom.
-Gyerünk! Gyerünk Olivia!! - kiabált torta szakadtából Emily.
Magy hangzavar keletkezett.
"Már nincs sok hátra"-biztatta magam.
Majd az utolsó fok után elengedtem magam és engedtem hogy a kötél le vigyen, majd csak akkor pillantottam ellenfelemre aki még csak most indult lefelé..
-Mi a.. - csodálkoztam.
-Ez az! Olivia nyert! - mondta hangosan a tömegből Emily.
-Hát te nyertél kislány. - jött oda hozzám mikrofonnal a vadőr.
Én pedig csak önelégülten mosolyogtam.
-Következő.. - mondta a vadőr majd elengedte a karom.
Le szereltek a biztonsági kötelekről majd Emily-vel a kunyhó felé mentünk.
-Nagyon ügyes voltál! - mondta majd megölelt.
-Köszönöm. - mondtam mosolyogva és viszonoztam az ölelést.
-Azt hiszem még egy egész verseny lesz aztán meg csak "lehet jelentkezni" opció van? - kérdezte gondolkodva, furcsa arcokat vágva.
-Igen. De nekem ennyi elég volt.. - mondtam majd durcisan hátra néztem.
Magam sem tudtam miért, majd megpillantottam egy srácot.
-Hé.. Emily, az a bal oldali fiú eddig is itt volt?.. - érdeklődtem.
-Hát.. Most hogy mondod.. Nem.. Tudom, nem emlékszem rá. De.. Figyi, nagy a tömeg itt, nem lehet tudni. - mondta majd csak a vállát húzogatta és be ment.
-Érdekes.. - motyogtam.
Majd megjelent Mason.
-Szuper.. - motyogtam és csak elfordultam.
-Hello.. - köszönt majd a vállamra lette a kezét és nézte a versenyt.
-Szia..- mondtam, aztán csak mint egy könnyed pihét, le söpörtem Mason kezét a vállamról.
-Ügyes voltál az előbb.. - dicsért.
-Köszi. - mondtam de én még mindig a versenyt néztem és csak egy mosolyt villantottam.
-Jó volt az előbb Hanry nem?.. - érdeklődött amint meglátta kit nézek.
-Hát.. Igen. - nem tudtam mit mondjak.
-Hát akkor majd nézd meg Alex-et. - mondta gúnyosan.
-Az kicsoda?.. - érdeklődtem.
-Előbb utóbb meg tudod.. - mondta majd ezzel ismét el is ment.
Kezdett mindenki furcsa lenni körülöttem..
Hamarosan vége lett a versenynek, az egyik furcsa iskola nyert, azt hiszem amiben Mason is van. Nem zavart, sőt örültem hogy nem lógnak a nyakamba hogy mi nyertünk..
Esteledett, már a tábortűzen túl vagyunk, már ágyban van mindenki én pedig csak félig ülő pózban vagyok az ágyamon. Zakatolt az agyam. Aztán azt vettem a fejembe hogy kicsit kimegyek levegőzni.
Egy köntöst kaptam magamra, oké hogy nyár de azért este hűvös van. Majd a cipőmet is fel vettem.
Sétálgatni kezdtem az erdő felé, nem tudtam hová megyek csak mentem, de valahogy féltem tovább menni, még is mentem.
Kék csillogó fények jelentek meg előttem, mintha csak szentjánosbogarak lettek volna. Gyönyörű volt..
Aztán elérkeztem ahoz a részhez ahol a héten voltunk, a be deszkázott rész.
Nagyon nyeltem majd be mentem.
Egyre kíváncsibb lettek hogy mi lesz itt.
"Ne menj tovább!.. Állj meg.. Veszélyes! - írták a táblák."
Egyre sűrűbb lett a növényzet, kezdtem fel adni mert nem tudtam tovább jutni, majd amint vissza fordultam a köntösöm bele akadt a tüskés bokorba.
-Ne.. Gyerünk már.. Gyere ki. - biztattam a be akadt szálat.
Aztán amint ki szedtem a növények szét nyíltak előttem.
-Mi a.. - csodálkoztam.
Aztán bentebb mentem, és egy furcsa ágakból össze rakott kapu szerűséget láttam.
-Olivia?! - jött egy mély hang kintebbről.
-Igen? - szóltam vissza halkan.
Majd 3 árny jelent meg.
Mason és két másik fiú.
-Mégis mit gondolsz?.. - mérgelődött.
-Nem vagy az apám! Miért beszélsz így velem?!.. - vágtam rá.
-Én.. - már lentebb ment a hangja.
-Amúgy is mi ez a kapu?! - tereltem a témát a kapu felé nézve.
-Hogy jutottál át a növényeken?.. - kérdezte az egyik fiú.
-Hát..
-És mit keresel itt?! - szólt közbe Mason.
-Nem tudtam aludni ezért kijöttem sétálni.. Majd kék fényt láttam, és szét nyíltak előttem a növények.. - meséltem.
-Ez nem lehet.. - mondta a másik srác.
-Ez lehet hogy Auróra..? - szólalt meg a másik.
-Fogjátok már be! - szólt rájuk Mason.
Én már ott sem voltam, közelebb mentem a kapuhoz.
-Tudtok valamit igaz?.. - kérdeztem.
-Az elég ha igen?.. - vágta rá az egyik fiú.
-Alex ne már.. Így nem fog békén hagyni.. - szólt rá ismét Mason.
-Áh szóval ő Alex.. - jegyeztem meg a helyes sötét barna hajú fiúra nézve, szép izmos karja a pizsamában is látható volt. Csábítóan helyes volt.

Elvarázsolt Völgy (Befejezett) Where stories live. Discover now