Az álomfogó legendája| [Befejezett]

Az álarc leesik

Kicsit bizonytalan vagyok, mert nem tudom hogy ki ez az ember és mi akar...remélhetőleg egy segítő szándékú...
Az operaház mellett egy épület áll fényekkel borítva...Soha nem láttam még ilyen épületet, pedig Párizsban eléggé jártas vagyok...gondolom magamban...De hát próba cseresznye...mondom bizakodva...
Az ember éppen a titkos bejárathoz vezet...nem értem hogy miért egy rejtett bejáraton akar engem bevinni a múzeumba, és miért nem a főbejáraton...kicsit nagyon bizonytalan vagyok...nem szeretnék megbízni ebben az emberben...tudom már hogy nem akar jót...
Egy nagyon kicsi ajtó nyílik a mű terembe...
Azon megyünk be , nagyon halkan, szinte már lábújhegyen...
Gyere...megmutatom neked azt a művet...
Majd egy perccel később...

Tudom hogy miért vagy itt Sophia...
Ezért...majd lerántja a leplet arról a bizonyos műről...
Az ÁLOMFOGÓ, AMIBEN MRS HAWK SZELLEME LAKOZIK...egy újabb álomfogó...
Valójában én Mrs Hawk-nak az utódja vagyok.
És most Sophia, itt maradsz velem...és segítesz visszahozni Mrs Hawk tanárnőt...
Nem...Soha . én pont azért vagyok , hogy magakadályozzam mrs Hawk visszatérését az embervilágba...
Majd elkezdek a telefonom után kutatni a táskámban...
De a telefon sehol...nézek körbe kicsit megrémülve...valaki rllophatta a villamoson...
Gondolom én...vagy nem tudom...
Most innen nincs menekvés...mármint amig le nem győzöm...
Erre a szóra, az ember átváltozik valami undorító ocsmány lénnyé és nekem ront tiszta erejéből...
Nem gondoltam hogy ez az ember legyőz engem , de így...bármi meglehet...
Akkora hozzám képest
Még a Grizzly medvét is meghaladja a mérete...
Fura...mondom...
És próbálok egyes egyedűl megoldást találni , hogy hogyan győzhetem le ezt a lényt...