Eltökéltség (Determination)

Kezdetek

(A * jel azt jelzi ,hogy csak gondolatban mondja ki az adott dolgot és nem hangosan)

- *Futok. Gyorsan kapkodom a levegőt. Már nagyon kifáradtam ,de még mindig futok. Nem tudom merre tartok ,de azt igen ,hogy honnan. Szörnyű még csak gondolni is rá. Mostmár nem fordulhatok vissza. Mostanra már észre vehették ,hogy nem vagyok ott. Egy erdő közepén vagyok.*
- Nem bírom tovább... - kapkodom a levegőt és mindjárt elájulok.
Hirtelen el kezd esni az eső. Egy erős ,a semmiből érkező nyári zápor. Körbenéztem. Egy hangot sem hallóttam az eső erős zaján kívűl. Megpillantottam egy barlang bejáratot. Afelé vettem az irányt.
Bőrig áztam. Sötét és hideg volt. A fal mellett haladva ,lassan mentem bejjebb a barlangba. Fáztam és féltem. Egyszer csak már nem éreztem a falat és a talajt sem a lábam alatt. Zuhanni kezdtem.
- *Ez lenne a végzetem?*

Másik szemszög

- Sans! Mégis mit csinálsz? - Kérdi a magas csontváz berontva az ajtó felháborodva.
'Ásítás'
- Jó reggelt tesó. - válaszol neki az alacsonyabb ,kicsit sem ráfeszülve a dolgokra és még mindig az ágyban feküdve.
- Öltözz már fel. El fogunk késni és Undyne megint le fogja órdítani a fejem!
- De hát hulla fáradt vagyok.
- Saaans!!! Ahejett ,hogy itt poénkodsz inkább siess egy kicsit.
- Rendben. Nem kell ennyire leordítani a koponyám.
- Saaaaans!!! *sóhaj* Én elindulok. Az ebéded és a vacsorád is a hűtőben van és most ne hagyd el az őrhejed.

Erőt veszek magamon. Felkelek az ágyról és lassan felöltözöm. Egy fekete pólót veszek magamra. Egy fehér rövidnadrágot ,amin két fehér csík van. A pólóra egy kék vastag kabátot veszek ,majd kifele menet felveszem a kedvenc rózsaszín ,bolyhos papucsom és elindulok az őrhelyem felé.