A mi véres szerelmünk

Huszonnegyedik éj

-Ha nem mondjátok el akkor majd én megteszem. -Haneul gúnyosan a mögöttem állókra nézett.
-Ne merészeld megtenni. -Jungkook ki tért mögülem és a férfi elé állt.
-Tudnia kell. - a vendéglátónk probált szembe állni velem de Kook nem hagyta.
-Jungkook állj el előlem. - határozott hangomra hátra fordult.
-Szerelmem. Kérlek. Majd mi elmondjuk ha készen állsz rá. -teljes testével velem szemben volt.
Kezével megakarta fogni az enyémet de én elhúztam.
-Miért hiszitek azt hogy én egy kis gyerek vagyok. Felnőtt vagyok el lehet mondani mindent nekem. -családom tagjai lehajtott fejjel topogtak egyhelyben.
-Haneul mond el neken azt ami történt.
-Jimin ne . -távolban hallottam Minho kiáltását.
Nem érdekelt senkinek a szava csak a férfié.
-Múltkor nem elájultál. Démoni arcod egyik kis része megmutatkozott. Igaz nem bántottál senkit sőt ellenkezőleg meg mentettél minket. De nem önmagad voltál ezért nem emlékszel.
-Te rohadék. -Kook neki akart rontani de Chanyeol lefogta.
-Komolyan. Komolyan ezt nem voltatok képesek elmondani? - rettenetesen dühös vagyok.
-Sajnáljuk kincsem. -anyukám felém lépett de én hátráltam.
-Szívem értsd meg. - váratlanul Jungkook a vállamra tette a kezét.
-Mit? Hogy konkrétan nem mondtok el nekem ilyen dolgokat? Basszus nem vagyok öt éves. - le söpörtem kezét.
-Kedvesem nyugodj le. A babának nem tesz jót. - Minjinek igaza van.
Nagy levegőket vettem hogy higgadtabb legyek Hirtelen egy nagy szúrás szerü fájdalom terjedt szét a fenekemnél. Nem bírtam megtartani magam. Ha a párom nem kap el a földön végzem.
A családom és Minhoék is ott termettek körülöttem. Éreztem ahogy valami folyadék végig folyik a lábamon.
-Basszus vérzik. - Tae mondata hatalmas aggodalommal töltött el.
-Minél hamarabb el kell vinni az öreg emberhez.A fiam élete veszélyben van.- apukám le vette a zakóját és körém csavarta.
- Megyek én. - szerelmem fel kapott karjaiba.
-Nem. Neked itt kell maradnod.
-Chanyeol, Baekhyun vigyétek el a fiam. - két fiú bólintva jelezte apukámnak hogy értette.
Chan át vett a karjaiba. Közben egyre több vér jött ki belőle és a fájdalom is nőtt. Hátam, hasam és a fenekem is fájt. Testem elgyengült . Külvilágból is egyre kevesebbet érzékeltem.

Jungkook szemszöge:

Mikor a srácok elakartak indulni az a mocsok Haneul az útjukat állta.
-Na na nem engedem. - nem tudtam már vissza fogni magam.
Teljes erőmből neki mentem így el tudták vinni a kicsimet.
-Megöllek. - rá vicsorogtam.
Az eddig nyugodt és kellemes hangulatú bál terem csatatérre változott. Klánok nagy része annak a mocsoknak az oldalán harcolt. Voltak olyanok is akik elmentek esetleg mellénk álltak.
Eddig nem sikerült Haneulnak súlyosabb sebeket ejteni rajtam.Egyszer csak hirtelen elkaptam a nyakát neki. Gyorsan körül néztem és láttam hogy Suga van a legközelebb hozzám.
-Yoongi. -üvöltésemre azonnal rám nézett.
Gyorsan ki végezte ellenségét és mellettem termett. Egy gyors mozdulattal ki törte annak a reteknek a nyakát. Mielőtt regenerálódni tudott volna erőmet használva gyorsan felgyújtottam. Haneul halála után a nemesebb családok tagjai eltüntek csak a kis picsijeik maradtak. Akikkel könnyen el tudtunk bánni. Végignéztem a családomon és a Byun családon is. Szerencsére mindenki kisebb sérülésekkel megúszta és a regeneráció is elindult a testünkben.
-Menjünk haza. Az öreg oda viszi Jimint is. - Klaranak egyik képessége a telepátia gondolom Baekhyun lépett vele kapcsolatban.
Több se kellett azonnal útnak indultunk.

Chanyeol szemszöge:

Amilyen gyorsan csak tudok futok karjaim között lévő fél ájult herceggel. Baekhyun mögöttem van ha esetleg utánunk jönne valaki meg állísta. A több mint két órás utat most le rövidítettük tizenöt percre. Az öreg már a ház előtt várt minket.
-Honnan tudja hogy jövünk. - Baekkel csodálkozva rá nézünk.
-Te fél eszü szerinted nem érzem a herceg vérének illatát. -botját megemeli és fejbe vág vele.
-Nincs erre időnk papa.
-Baekhyunnak igaza van.
-Én is tudom taknyosok. Hozzátok be. -kinyitotta az ajtót és be engedett minket.
Ájult fiút bele tettem az egyik fotelba. Az aggastyán a lábaihoz állt .
-Chanyeol gyere ide és szedd le róla a nadrágot.
-Micsoda? -heves fejrázással fejeztem ki nem tetszésem.
-Gyere vagy a fiú meghal. - szavai hallatán azonnal oda mentem és lehúztam Jiminről a nadrágot .
-Te hozzd ide a pokrócot. -Baekhyunra mutatott majd a másik fotelban lévő pokrócra.
Testvérem szó nélkül tette amit kért. Az öreg vámpír rá terítette Jimin alsó részére a takarót és lehúzta az alsó nadrágját.
-Gyere ide nagy fülü. -morogva oda álltam a fiú lábához.
-Fogd ezt meg így. - törpinek a lábait úgy kellett tartanom mint ahogy a szülő nőknek szokott lenni. Papa bedúgta lábai közé a fejét.
-Ahogy gondoltam.
-Mi a baj? -tesómmal egyszerre kérdeztük.
-A baba él viszont a herceg egyik fontos ér szakasza megsérült a gyerek miatt. Teste nem tudd regenerálódni mert gyenge. Azonnal oda kell vinnünk Jungkookhoz csak belőle tudd inni Jimin.-Baek bólintott egyet és telepatikusan üzent Klaranak hogy jöjjenek a házba.
Törpit körbe csavartuk alul a pléddel és kezeim között siettünk vele haza .