Liz

404 26 1
                                    

Jelen

Hónapok óta randizgatunk. Már én is feloldódtam. A kapcsolatunk eljutott azon pontig, hogy David bemutasson a családjának. Megbeszéltük, hogy a kávézónál ahol először randiztunk találkozunk, majd onnan visz haza ahol bemutat a családjának. Találkoztunk is kicsit elbeszélgettünk majd mondta, hogy vigyázzak az anyjával mert bármelyik pillanatban megszorongathat. Meg érkezünk . Nagyon izgulok. Vajon szimpi leszek neki? Kiszállunk az autóból, majd bekísér a házba. Egy gyrek hang, pontosabban kető ordít ja szinte tökéletes szinkronban
-anyuuu David megjöööt! - majd mintha egy csorda rohanna felénk, úgy rohantak a fiú felé,majd nekirugaszkodtak, és felpattantak egyenesen a karjaiba. Vagyis csak az egyik. A másik gyerek megállt a lábainál és rám nézett.
-az meg ki? - kérdezte a kisfiú. David bemutatott a gyerekének.
- Mason ők itt az öcséim (ikrek) Will és Zach, fiúk ő itt a barátom Mason. -
Majd pár pillanaton belül az anyjuk is felbukkant.
- szia Elizabeth vagyok Dave anyukája de szólís csak Liznek! Gondolom te vagy az én kis fiókám barátja - mutatkozott be lelkesen, miközben megállás nélkül rázta a kezemet, szinte majdnem összeroppantva azt. Majd betessékelt a nappaliba. Leültetett a kanapéra, megkérdezte hogy kérek-e valamit inni majd oda hozta a házban lévő összes italt. Majd beszélgetni kezdted velem Davidről, a homoszexualitásról, a mai fiatalokról. Éppen a mondókája végére ért mikor megláttam egy fotóalbumot. Kiszúrta, hogy szemezek az albummal és megkérdezte, hogy szeretném-e megnézni. Majd kinyitotta a könyvet. A lapok televoltak gyerek képekkel. A közepéig főleg Davidről voltak képek majd az ikrekről is. Liz sokat mesélt Davidről, rengeteg mindent tudtam meg. Majd egy fotón megakadt a szemem. Hárman voltak rajta. Egy fiatal férfi, Liz és az akkor még gyerek David. A férfi nagyon hasonlított Davidre. Valószínűleg az apukája lehett. Liznek elkerekedett a szeme majd elkomorult az arca és halkan azt mondta
- ez itt a férjem... David apukája... Rendőr volt. Már meghalt-
-oh sajnálom... Öhm nem kell beszélnie róla, ha nem szeretne.
-aranyos vagy, köszönöm, hogy aggódsz érem jól leszek nem lesz baj. -
David nagyon szerette az apukáját... Egyszer dolgozni mente volna de David megérzte hogy baj lesz ezért nem engedte el. Elment dolgozni de aznap már nem jött haza. Egy sorozatgyilkost akart elfogni a rendőrség. Egy óriási csapatban vonultak a helyszínre. A CIA és az FBI is ezen az ügyön dolgozott. A férjem volt a nyomozás vezetője és ő volt a rendőr fő kapitány. Bemenetek a házba mikor a gyilkos őrült vérngzésbe kezdett és egy csomó rendőrt megölt, köztük a férjemet is. -
-nagyon sajnálom -
-nem kell sajnálnod, nem a te hibád
Gondolom David azért nem beszél erről, mert még mindíg nem bírja feldolgozni az apja halálát. Nem tudom ez úgy átérzni mint ő, mert az én apám nem szeretett és anyám sem igazán. Nem tudom milyen szerető családban felnőni, még akkor is ha nem teljes a család. De David mellet van esélyem megtapasztalni, hogy milyen érzés mikor szeret valaki és haza vár.

Hali babák!
Egy újabb rész a kis történetünkben.
Arra gondoltam legyen-e egy rövid kis rész (csak a lényeggel) a karakterekről.
Szenteltessék! 🙏

Megvagy SZÜNETEL Where stories live. Discover now