2. Rész

41 3 0
                                    

Lassan jobban vagyok eltelhetett talán két vagy három nap. De pontosan nem tudom. Mostmár kevésbé fájnak a kezeim. Ahogy tisztulnak a gondolataim egyre zavarosabb volt minden. Mondjuk eddig még senkivel sem tudtam beszélni. Mire megjelent valaki az ajtóba. Ugyan az a hang volt mint amit hallottam a múltkor. Már szinte kiment mikor megpróbáltam jelezni hogy ébren vagyok csak nem tudok beszélni, de megint csak nyöszörgés féle jött ki a számból. Ennek igazán megörült majd csendre intett. Hogy én halgassak csak, mert a végén még megárt. Halgattam rá bár nem sok választásom volt. Mondjuk erőm sem lett volna. De mielőtt a hölgy kiment a szobából még megigazította a párnám és a takaróm ekkor éreztem először hogy valami furcsa dolog van nyakamon és a lábam sem az igazi. Próbáltam kűzdeni a nyakrögítő ellen, de hiába. Csak elfáradtam még jobban. Aztán elaludtam. Mire újra felébredtem nyolc-tíz orvos vett körül egymásnak adogatva a kórlapom és a lázlapom. Nem igazán értem miért nem szóltak semmit, ahogy körbenéztem csak döbbetetet, furcsállást sőt szinte már-már csodálkozást. Emiatt az én arcom is kezdett elkomorodni míg nem megszólalt az orvos aki a lábamnál állt. Enyhe bizonytalansággal kijelentette hogy az állapotom stabil, de semmi komolyat nem tudnak az agyi tevékenységemről. (Mondjuk én nem gondolnám hogy bármi probléma is lenne az agyammal főleg hogy mind ezt így végig tudom gondolni). Eztuán megindultak az ajtó felé. Én próbáltam szólni hogy minddent hallottam és jól vagyok, de a nyökögésen kívül nem igazán tudtam megszólalni. De ahogy nyögtem egyet mindenki megállt. Teljesen megfagyott a levegő, abba hagyták a beszélgetést és egy ember módjára fordultak felém. (Nem hinném hogy ez túl sok jót jelenthet). Mindannyian csodálkoztak csak egy valaki lépett oda hozzám. Neki is döbbent arca volt. Hangja szinte elcsuklott miközben megkérdezte hogy tudom-e hogy ki vagyok. Bár azt mondta ne beszéljek csak pislogjak. 1 pislogás igen, 2 pislogás nem. Azt kérte legyek őszinte. Majd kérdéseket tett fel például hogy tudom e hogy ki vagyok vagy hogy hol vagyok vagy azt hogy mi történt Sajnos mind a háromra kettőt kellet hogy pislantsak. Ekkor egyszerre láttam az arcán az elkeseredést és a reménnyel teltséget. Én mégsem érezem azt hogy ez bármi jót jelentene. Aztán elnézést kért hogy zavart majd jó pihenést kívánt és kiment a szobából.

ÉbredésWhere stories live. Discover now