1. rész : találkozás

49 5 2
                                    

Amikor megérkeztünk a reptérre anyukám könnyeit törölgetve magához ölelt.

-Vigyázz magadra abban a városban Midoriya..Sok rossz ember megfordul ott.-hallottam anyám hangján a félelmet attól hogy valami bajom esik New York-ban.

-Ne aggódj miattam anya, vigyázok magamra.-nyugtattam meg anyám aki addigra letörölte az összes könnyet az arcáról és megértően bólintott egyet.

_

A repülőút nem tartott olyan sokáig mint számítottam rá, elég hamar elment. A repülőről leszállva vissza kaptam a csomagjaim és már indultam is a kis bőröndömmel ki a reptérről, majd be New York közepe felé.

_

2:30

11-kor érkeztem, és azóta keresem a szállodámat. A telefonom lemerült, ezért muszáj lesz valakitől segítséget kérnem. Szerencsémre pont egy kávézó mellett haladtam el. Be is mentem , de nem voltak olyan túl sokan . Persze ez érthető délután kettőkor.. az egyik kis asztalnál megpillantottam egy alakot kapucniban . Mivel elég magasnak tűnt ülve is, ezért gondoltam felnőtt.. Oda mentem hozzá majd leültem elé, amit igy visszagondolva elég illetlennek tartok.

-E-Elnézést, ön ide valósi?-dadogtam, miközben a férfi fel nézett rám. Így már láttam az arcát, és rájöttem hogy csak pár évvel lehet idősebb.

-igen, miért?-Hallottam meg mély hangját , amitől elgondolkoztam hogy biztos-e hogy őt kellett megszólítanom .

-Csak mert eltévedtem, a Black Rose szállodát keresem. Meg tudná mondani merre van?-lettem hirtelen kicsit magabiztosabb, de ez a magabiztosság már akkor elszállt amikor rájöttem hogy egy kb velem egy idős fiút nem kellene magáznom.

Körbe pillantott mintha félt volna hogy figyelik őt, majd rám szegezte fagyos tekintetét.-menj végig ezen az utcán , majd ott lesz egy étterem, amellett kell elmenni jobbra.-mondta kicsit hadarva mintha sietne.

-Köszönöm a segítséget. Elég nagy ez a váro-

- Siess és menj ki innen.- Vágott a szavamba amire én lefagytam..ennyire zavarom?

-Jolvan -mondtam nem sok értelmet tükröző fejjel.- Viszlát.- álltam fel az asztaltól, mire egy nagy durranást hallottam magam mögül. Ekkor már a fiú is állt, megragadta a karom és egyenesen az ajtó felé indult velem.

-Hova-hova?-állt elénk egy kigyúrt férfi, majd lerántotta a mellettem álló fiú fejéről a kapucnit. Ekkor láttam meg hogy az egyik oldalt fehér, a másik oldalt pedig vörös haja van. Ezen nem volt időm elcsodálkozni, mert a kigyúrt férfi megragadott engem, és maga mellé rántott.

-Ki ez a szép fiú?-Mosolyodott el, amire még a szar is megfagyott bennem.

-Nem ismerem , csak segítséget kért tőlem. Engedjétek el , velem van dolgotok.- szólalt meg újra a fél fehér, fél vörös hajú fiú.

-Na persze, ne hazudj Todoroki.-hallottam meg egy éles hangot mögülem, majd mellém lépett a hang forrása. Egy szőke hajú fiatalember volt, magasabb nálam.- Akkor nem bánod ha kiloccsantom abból a zöld fejecskéjéből az agyát, igaz?-tartott fejemhez egy pisztolyt. Eszembe jutott mit mondtam anyának, hogy vigyázok magamra. Ennek ellenére most meg se merek moccanni.

-Elég lesz, engedjétek el. Ártatlan.- Emelte fel az imént említett Todoroki a hangját.

-Hmm.. egy ilyen kemény fickót mint te nem kellene érdekelnie egy idegen fiú.-ütögette meg fejem a pisztollyal.

Todoroki nem válaszolt.

- Hát jó.. Akkor kinyírom, túl sokat látott - mondta a mellettem lévő fickó.

Könnyek gyűltek a szemembe, és próbáltam vissza tartani a sírást. 

Anya, lehet többé nem megyek haza ..


sziasztok, ez lenne az új könyvem.. egy időre eltűntem a wattpadról de mostantól próbálok aktívabb lenni . Az előző könyvem letöröltem, bocsánat azoktól akik kíváncsiak voltak a folytatására. Jelenleg ez az egy könyvem van , ezt fogom folytatni . Köszönöm hogy elolvastad :3


Green eyes/midori no meWhere stories live. Discover now