Amikor megérkeztünk a reptérre anyukám könnyeit törölgetve magához ölelt.
-Vigyázz magadra abban a városban Midoriya..Sok rossz ember megfordul ott.-hallottam anyám hangján a félelmet attól hogy valami bajom esik New York-ban.
-Ne aggódj miattam anya, vigyázok magamra.-nyugtattam meg anyám aki addigra letörölte az összes könnyet az arcáról és megértően bólintott egyet.
_
A repülőút nem tartott olyan sokáig mint számítottam rá, elég hamar elment. A repülőről leszállva vissza kaptam a csomagjaim és már indultam is a kis bőröndömmel ki a reptérről, majd be New York közepe felé.
_
2:30
11-kor érkeztem, és azóta keresem a szállodámat. A telefonom lemerült, ezért muszáj lesz valakitől segítséget kérnem. Szerencsémre pont egy kávézó mellett haladtam el. Be is mentem , de nem voltak olyan túl sokan . Persze ez érthető délután kettőkor.. az egyik kis asztalnál megpillantottam egy alakot kapucniban . Mivel elég magasnak tűnt ülve is, ezért gondoltam felnőtt.. Oda mentem hozzá majd leültem elé, amit igy visszagondolva elég illetlennek tartok.
-E-Elnézést, ön ide valósi?-dadogtam, miközben a férfi fel nézett rám. Így már láttam az arcát, és rájöttem hogy csak pár évvel lehet idősebb.
-igen, miért?-Hallottam meg mély hangját , amitől elgondolkoztam hogy biztos-e hogy őt kellett megszólítanom .
-Csak mert eltévedtem, a Black Rose szállodát keresem. Meg tudná mondani merre van?-lettem hirtelen kicsit magabiztosabb, de ez a magabiztosság már akkor elszállt amikor rájöttem hogy egy kb velem egy idős fiút nem kellene magáznom.
Körbe pillantott mintha félt volna hogy figyelik őt, majd rám szegezte fagyos tekintetét.-menj végig ezen az utcán , majd ott lesz egy étterem, amellett kell elmenni jobbra.-mondta kicsit hadarva mintha sietne.
-Köszönöm a segítséget. Elég nagy ez a váro-
- Siess és menj ki innen.- Vágott a szavamba amire én lefagytam..ennyire zavarom?
-Jolvan -mondtam nem sok értelmet tükröző fejjel.- Viszlát.- álltam fel az asztaltól, mire egy nagy durranást hallottam magam mögül. Ekkor már a fiú is állt, megragadta a karom és egyenesen az ajtó felé indult velem.
-Hova-hova?-állt elénk egy kigyúrt férfi, majd lerántotta a mellettem álló fiú fejéről a kapucnit. Ekkor láttam meg hogy az egyik oldalt fehér, a másik oldalt pedig vörös haja van. Ezen nem volt időm elcsodálkozni, mert a kigyúrt férfi megragadott engem, és maga mellé rántott.
-Ki ez a szép fiú?-Mosolyodott el, amire még a szar is megfagyott bennem.
-Nem ismerem , csak segítséget kért tőlem. Engedjétek el , velem van dolgotok.- szólalt meg újra a fél fehér, fél vörös hajú fiú.
-Na persze, ne hazudj Todoroki.-hallottam meg egy éles hangot mögülem, majd mellém lépett a hang forrása. Egy szőke hajú fiatalember volt, magasabb nálam.- Akkor nem bánod ha kiloccsantom abból a zöld fejecskéjéből az agyát, igaz?-tartott fejemhez egy pisztolyt. Eszembe jutott mit mondtam anyának, hogy vigyázok magamra. Ennek ellenére most meg se merek moccanni.
-Elég lesz, engedjétek el. Ártatlan.- Emelte fel az imént említett Todoroki a hangját.
-Hmm.. egy ilyen kemény fickót mint te nem kellene érdekelnie egy idegen fiú.-ütögette meg fejem a pisztollyal.
Todoroki nem válaszolt.
- Hát jó.. Akkor kinyírom, túl sokat látott - mondta a mellettem lévő fickó.
Könnyek gyűltek a szemembe, és próbáltam vissza tartani a sírást.
Anya, lehet többé nem megyek haza ..
sziasztok, ez lenne az új könyvem.. egy időre eltűntem a wattpadról de mostantól próbálok aktívabb lenni . Az előző könyvem letöröltem, bocsánat azoktól akik kíváncsiak voltak a folytatására. Jelenleg ez az egy könyvem van , ezt fogom folytatni . Köszönöm hogy elolvastad :3
YOU ARE READING
Green eyes/midori no me
Fanfictododeku ff. Todoroki Shoto 19 évesen az egyik legnagyobb banda vezetője New Yorkban, sokan akarják eltenni láb alól, de eddig még senkinek se sikerült. Ugyanis Todoroki 12 éves kora óta tud a fegyverrel bánni, és nem akadt még olyan ember New York...