Szerelmem, Erina

3.fejezet

Egy idő után feladta. Rájött, értelmetlen tovább áltatnia magát. Bekellet látnia, hogy amiért napi szinten megtette az utat, a tábortól Hagakura faluig , már nem azért volt, hogy Kabutot lássa, sokkal inkább Erina jelenléte vonzotta. Jól meg figyelte az ott eltöltött idő alatt, hogy milyen csinos, és nőies is esetlensége ellenére.

Figyelmesen végigmérte minden porcikáját, mozdulatát. Rögzítette magában a lány kék tekintetét, az édes mosolyát, a kecses mozdulatait, a gyönyörű hajzuhatagát. Tanúja volt annak is, amikor Erina és Kabuto az egyik randevújén látta őket csókolozni.Itachi ezt látva szinte dühbe gurult azon kívűl nem tudott uralkodni magán a féltékenységtől.Legszívesebben megölte volna Kabutot,de nem tette,nehogy lebukjon.

Eldöntötte, visszaszerzi magának, kerüljék bármibe is.

Egyik nap, már kora reggeltől fogva figyelemmel kísérte Erinát. Követte az erdőig, ahol Kabutoval találkozott, majd követte a virágboltba, még a lány rezidenciáját is megközelítette, amikor arra tartott a lány, s ez rá nézve nagyon veszélyes pillanat volt, még is úgy érezte, muszáj látnia.

És most, hogy már megint Kabuto körül sertepertélt késztetést érzett rá, hogy oda menjen hozzájuk. De tisztában volt vele, nem teheti meg, most még nem.

- Itachi – jelent meg hirtelen mellette Kisame.

- Mi az?

Szemét még mindig nem vette le a párocskáról. A legjobban az idegesítette, hogy bár a lány nem vette észre, de Kabuto is elkezdett mélyebb szálalak fűzni irányába.

- Pein üzent Zetsuval, most azonnal indulnunk kell.

- Hogyan?

Döbbenten fordult társa felé. Miért pont most kell menniük, és mi okból? Sok okból zavarta a hirtelen jött változás. Felborította az egész tervet, amit Erina visszaszerzésére ötölt ki.

- Most mit akadsz ki? Már hetek óta itt dekkolunk. Ideje volt már.

- Mindegy – fordult vissza Erináék felé, ahol már csak a lány volt ott. – Menj előre, van gy kis elintézni valóm.

- Mire készülsz?

- Menj előre.

- Itachi, mit akarsz azzal a lánnyal? Ő mást szeret.

- Kisame...

- Nem, Itachi! Hallgass végig! Tudom, hogy folyton ide jársz. Miért futsz még mindig ez után,a lány után?Fogadd el hogy vége van!Érted?Nem lesz már köztetek semmi,ennyi volt! Mit vársz tőle? Saját szemeddel láthattad, a pápaszemesért van oda! – mutatott rá a tényre.

- Szeretem,még mindig nagyon szeretem.

Kisame álla leesett a döbbenettől. Soha nem hallotta még ezt a szót Itachitól, és nem is remélte, hogy valaha hallani fogja. Mi történhetett vele? Kikukucskált a fa mögül, hogy szemügyre vegye Erinát, de semmi különlegeset nem látott rajta.

- Ami pedig a mondandódat illeti,Erina újra belém fog szeretni,az enyém lesz,bármibe is kerül de vissza fogom szerezni.

- Komolyan mondod?

- Vissza kell szereznem.

- Ő nem egy játékszer, Itachi. Ne légy gyerekes – csóválta meg a fejét Kisame lemondóan. – Én megyek. Sunában táborozik a banda, oda gyere ha észhez tértél.

Azzal egy szempillantás alatt köddé vált.

- Nem vagyok gyerekes – motyogta Itachi az eget kémlelve. – Vagy még is?