One and Only |Jikook FF.|

11.|Jimin|

Kezem automatikusan indult a telefonom felé de Tae közbe szólt:
-Eszedbe ne jusson!-rivallt rám. Kezemet magam mellé ejtettem és némán, könnyes szemekkel néztem ahogy a képernyő lassan elsötétedik. Majd ismét felvillan azt jelezve hogy Jungkook ismét hív.
-Ki megyek a mosdóba-pattanok fel és telefonomat ott hagyva indulok a mellékhelyiség felé. Szinte feltépem az ajtót és a tükör előtt támaszkodva kezdek zokogni. Egész testemben remegek és könny áztatta arcomat törölgetem.

Mikor nyílik az ajtó lehajtom fejem és letörlöm sós könnyeim. Mivel azt hittem hogy Taehyung az így gyorsan fordultam meg de ekkor megfagyott körülöttem a levegő. Ott állt Jungkook.  A fiú, aki után mindenem úgy sóvárgott. Aki miatt végig sírtam az éjszakám...

-Kerülsz engem-lépked felém és mikor elég közel ér a falhoz lök. Erre a tettére halkat nyögök de hamar észhez térek és megrázom a fejem.
-Hiányzol-kezdi csókolgatni nyakam. Megremegek és apró kezeimet mellkasára rakom. Iszonyat jó érzés de ezt most nem lehet. Nem szabad ilyen gyorsan engedned neki Jimin. Hisz ő nem szeret engem. Persze, hogy hiányoztam neki. Nem volt kit megrakni reggel. Erőt véve magamon ellököm és szúrósan szemébe nézek.
-Mit gondolsz, mi vagyok én?! Valami ribanc aki mindig széttárja a lábát neked és csak úgy játszadozhatsz az érzéseivel?!-kiabálok. Pont nem érdekel hogy esetleg hallhatják.
-Belementél-adja az egyszerű választ nekem pedig elborul az agyam.
-Persze, de tudod, mivel én egy érző ember vagyok így megváltozott valami-szinte köpöm gúnytól csöpögő szavaim. Látszott rajta ahogy egész testében megfeszül.
-És mégis mi?
-Beléd szerettem te seggfej-taszítok rajta egyet és könnyes szemekkel faképnél hagytam.

Kilépve egyenesen Tae felé kapkodtam lábaimat és visszaültem helyemre, mintha semmi sem történt volna. Viszont történt és ez látszott rajtam. Sokkal magabiztosabbnak látszottam és az is voltam.
-Minden rendben?-kérdezett rá halkan barátom mire csak bólintottam egyett.

Ebben a pillanatban viszont Jungkook feldúltan lépett ki a mosdóból. Hírtelen megállt mikor meglátta a velem szemben ülő fiút. Végig mért minket majd lesütötte a a szemét és kiviharzott a kávézó épületéből.