One and Only |Jikook FF.|

14.|Jungkook|

Hogy őszinte legyek, az éjszakámból semmire sem emlékszem. Homályosan felugranak képek. Ital, bár, emberek, hangos zene, Jimin. Jimin... Ő nem lehetett ott. Emlékszem rá hogy nem jött el. Mégis úgy rémlett, mintha láttam volna őt. Hírtelen kipattanak szemeim. Nem otthon vagyok. Igen, ez határozottan nem az én ágyam. És ha jobban megnézzük nem a saját szobám. Felugrok. Jiminnél vagyok. Ez az ő szobája. Óvatosan a takaróra nézek és remegő kézzel emelem arcomhoz. Az ő illata... Mostmár biztos hogy nála vagyok. Boldogan elmosolyodtam és sóhajt a visszadőltem az ágyba.

Mikor nyílt az ajtó ismét kíváncsian a könyökömre támaszkodva felnéztem. Ő állt az ajtóban. Jimin, teljes valójában. Megbabonázva nézem az előttem álló csodát, aki csak lesüti szemét és betrappol a szobába.

Az ablakhoz lép és felhúzza a redőnyt. Érdeklődve figyelem minden mozdulatát. A nap fényesen ragyogott. Szinte vakító sugarak szöktek be az ablakon keresztül, amik kellemesen estek sápadt arcomra.

-Hány óra?-kérdezem, mintha tök normális lenne hogy itt vagyok, Jimin szobájában. Az ő ágyában.
-Tizenegy-mondja semleges hangon. Talán még mindig nem békélt meg? Pedig annyira megörültem.
-Hogy kerültem ide?-ülök jobban fel és feltűnik hogy egy száll alsóban vagyok .
-Baekhyun hívott, hogy az egyik haverom rosszul van mert részeg.-válaszol.
-Mondtam valamit részegen?-kapom fel fejem. Ultra gáz lenne ha valami olyat mondtam volna amit most megbánok. Bár semmi ilyesmi nem rémlik.
-Azt hajtogattad, hogy mennyire sajnálod, egyszer majdnem leszoptál, ötször akartál velem lefeküdni az éjszaka folyamán és állandóan a nyakamat csókolgattad. Szóval végül a kanapén aludtam.

Szavaira arcomat tenyerembe temetem és nagyot sóhajtok. Soha többé nem iszok, az biztos. Maximum ha Jiminnel borozgatok.

-Azt hiszem beszélnünk kell-nézek fel rá. Ajkait összezárta  és lehajtotta a fejét.
-Jimin, én..-folytatnám de közbe vág.
-Hallgass!-indul felém határozott léptekkel. Nagyot nyelve figyelem ahogy előttem meg áll és le néz rám. Egyik pillanatról a másikra eszmélek fel a tényre, hogy Jimin az ölemben ül. Hát ezt meg mi lelte?
-Hiányzol-bújik nyakamba és tör ki zokogásba.